Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
I. Példák a múltból
A szabályrendelet formailag — esetenként módosításokkal és kiegészítésekkel — a második világháborúig hatályos volt. 1943-ban született ugyan újabb, korszerűbb szabályrendelet. Ennek kormányzati jóváhagyása — föltehetően a háború miatt — már elmaradt, de mégsem hagyható figyelmen kívül. Az 1903. évi szabályrendelet tekinthető olyannak, mely a legjellemzőbb intézkedéseket tartalmazza. Elöljáróban rögzíti, hogy a város külterületén a tanyai kapitányok, továbbá az esküdtek végeznek hatósági tevékenységet. Meghatározza a külterület fogalmát, fölsorolja Felsőtanya hat (Csengele, Balástya, Őszeszék, Szatymaz, Gaj- gonya és Fehértó), Alsótanya nyolc kapitányságát (Feketeszél, Nagyszéksós, Királyhalom, Átokháza, Csórva, Zákány, Domaszék, Mórahalom). Röszkét és Szentmihályte- leket pusztai telepnek jelzi, ezek együtt alkottak egy tanyai kapitányságot. A szabály- rendelet megállapítja, hogy az alsó- és felsővárosi feketeföldek meg Újszeged rendezett területén kívül eső részek nem minősülnek tanyai városrésznek, így nem tartoznak a kapitányi szervezethez; igazgatásukat a törvényhatóság központi szervei látják el. Megkíséreltem a különböző időben készült három táblázat alapján kimutatni a kapitányságok népességi adatait és a külterületi részek nagyságát. Mivel a kapitányságokat a három forrásmunka nem azonos módon jelölte meg, másrészt területüket csak az egyik mutatta ki, így a most közreadott adatok csak tájékoztató jellegűek. Azt a kimutatást veszem alapul, melyet egy belügyminisztériumi adattár 1937-ben tett közzé. Eszerint Szeged bel- és külterületének lakosszáma együtt 135 071 volt; ebből a tanyai részeken élt összesen 44 909 lélek. A város területe 141 789 katasztrális hold, ebből a külterület 127 290 hold. A felsőközponti részen a szatymazi kapitányságban laktak legtöbben (3858 fő), s területe is meghaladta az itt lévő többi kapitányságét (11 250 hold). Az alsótanyai kapitányságok közül a mórahalmi vezetett 8459 lakosával és 18 471 hold területével. A rendelet további részében szervezeti, személyi és feladatköri kérdéseket szabályozott. Eszerint a tanyai kapitányság a tanyai kapitány rendelkezése alatt áll. így a kapitányok száma 15, az esküdteké 78. A polgármester állapítja meg, hogy egy-egy kapitányságban hány fő az alkalmazandó esküdtek száma. Közülük kapitányságonként egy-egy esküdtet helyettes kapitányi címmel ruháztak föl. A tanyai kapitányt és az esküdteket a polgármester nevezi ki. Velük szemben követelmény az írni és olvasni tudás, a kiváló igyekezet, szorgalom és becsületesség, kifogástalan erkölcsi és családi élet, emberbaráti érzelem és tapintatos bánásmód, mely adottságok révén érdemesnek mutatkoznak „a közjó előmozdítására”. Működésük megkezdésekor a polgármester előtt esküt kell tenniük. A tanyai kapitányi állás tiszteletbeli, ellátásáért díjazás nem jár. A szabályrendelet ellenben megállapítja az esküdtek és a helyettes kapitányok évi tiszteletdíját. Ösz- szegét negyedévenként folyósítják részükre. Szabály volt, hogy a tanyai kapitányok lakásán hivatalos címtáblát kellett elhelyezni a kapitányság megnevezésével, továbbá ott és az esküdteknél táblát kitenni a közérdekű hirdetmények kifüggesztésére. A szabályrendelet rögzítette a tanyai kapitányok és esküdtek teendőit. A kapitányok általános föladatai közé tartozott, hogy figyeljenek a működési területükön elő28
