Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében
meg. A választási bizottság a polgármester és a képviselőtestület választását 1997. november 16-ára tűzte ki. (Ez praktikus megoldást jelentett, hiszen ezen a napon országos népszavazás is zajlott a NATO-hoz csatlakozás kérdésében.) A városi önkormányzat jegyzője feladattervet határozott meg a választást megelőző, illetve követő időszakra. A választás a kitűzött napon lezajlott, létrejött a községi képviselőtestület, így a két önkormányzat között az állami föladatok, az ezek ellátásához szükséges vagyontárgyak, illetve intézmények átadására megállapodás-tervezet készült, ezt a polgármester a Közgyűlés elé terjesztette.52 Ahogyan már az előzőekben jeleztem, a vagyonmegosztás részletkérdései ezt követően még hosszabb egyeztetést igényeltek, egyes témák még 2001-ben is napirenden voltak. Algyő különválásával kapcsolatban adódott egy nem mindennapi probléma. A szegedi városi tanács még 1976-ban kezdeményezte,53 hogy az erre jogosult Csongrád Megyei Tanács Fehértó és Atka-sziget területét csatolja Szegedhez. A tanácsi határozat ezt azzal indokolta, hogy a kért intézkedés összhangban van a kiemelt felsőfokú központ szerepét betöltő város fejlesztésére vonatkozó követelményekkel, „biztosítja az idegenforgalmi, a természet- és tájvédelmi igények összehangolt kielégítését és általa lehetőség nyílik a város közvetlen közelében üdülőövezet kialakítására”. Hasonló indokok kerültek megfogalmazásra Fehértó vonatkozásában is. A megyei tanács 1977. március 31. napjával Atka-szigetet Hódmezővásárhely területéből, Fehértó egészét pedig Sándorfalvából és Szatymazból Szegedhez csatolta.54 Az intézkedéshez mind a vásárhelyi, mind a két községi tanács előzetesen hozzájárult. Fehértó területét Algyő önálló községgé (vissza) alakulása nem érintette, annál inkább szokatlan állapot alakult ki Atka-sziget esetében. Atka 1977-ben 575 ha 6385 m2 területtel lett a 20 km távolságban fekvő Szeged része közigazgatásilag. Lakosainak száma akkor 137 fő volt, jelenleg csupán 3-4 család él állandó jelleggel a területen. Az eredeti szegedi elképzelések szerint parkerdőt telepítettek volna, s horgásztanya építését tervezeték, de ezek nem valósultak meg. Algyő Szegedtől önállósulásakor nem tartott igényt Atka-sziget területére, így Szeged és Atka közé algyői ingatlanok ékelődnek. Erre, meg a korábbi jogi helyzetre alapozva Hódmezővásárhely polgármestere a közelmúltban kezdeményezte az atkai rész városukhoz visszacsatolását. (Az ügyet ezideig még nem sikerült lezárni.) V. Szeged és a vele egyesült községek jövője, figyelemmel az urbanizáció és a regionalitás elveire A jelen tanulmány — hírül sem megvalósítva a teljesség követelményét — Szeged és a város centruma körüli településrészek egymáshoz való igazgatási kapcsolatait 52 752-3/1998. számú jelentés az 1998. január 7-ei ülésre. 53 28/1976.(X.29.) T. számú határozat a tanácselnök 2004-2/1976. Titk. számú előterjesztése alapján. 54 8 és 9/1977.(11.16.) T. számú határozatok. 276
