Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében
hiányzik Dorozsmán, ami aszimetrikussá teszi viszonyát Szegeddel. Szerinte a „társult község-modell” lehetne megoldás nemcsak Dorozsma, hanem a többi hasonló sorsú településrész esetében is. A szegedi városrészekké vált korábbi községek helyzetével, lakóinak mindennapi életével, problémáival és igényeivel találkozhat az érdeklődő azokban a helyileg szerkesztett és közreadott, rendszeres időközönként megjelent újságokban,46 melyek kiadását általában a településrészi önkormányzatok támogatták és a helyi közélet elhivatott híveinek önzetlen részvétele tette lehetővé eljuttatásukat a városrész lakóihoz. Időnként a város napilapja, a Délmagyarország is foglalkozik a volt községek sajátos gondjaival vagy éppen az elért eredményekkel. Szinte jellemzővé vált a helyi önkormányzati képviselők megszólaltatása is ezekben a riportokban.47 Már az önkormányzati lét kezdetén helyi népszavazást kezdeményeztek Tápén azzal a céllal, hogy az ott élők maguk dönthessenek Szegedhez tartozásuk kérdésében. A város közgyűlése 1991. december 14-ére ki is tűzte a népszavazást. Ezt megelőzően a tápéi lakosok a városi önkormányzat különböző vezetőihöz írásban is eljuttatták a lakóhelyükön észlelt negatív jelenségekről bejelentésüket, főként az általuk megválasztott képviselő magatartását elmarasztalva. Ezen túlmenően helyszíni tájékoztatást szorgalmaztak a helyi népszavazást követő helyzetről, következményekről. Már ekkor kifogásolták a településrészi önkormányzat működésének visszásságait, ami a következő évben elvezetett ennek a testületnek a megszűnéséhez, majd választást követően újbóli megalakulásához. A népszavazást megelőző hetekben a kért tájékoztató összejöveteleket megrendezték. A szervező munkában a helyi művelődési ház vezetése is részt vállalt, a polgármesteri hivatal részéről pedig kidolgozták az elmúlt időszak költségvetésének bevételi és kiadási adatait, valamint ennek rendszerét követve az 1992. év várható tételeit. Ilyen előzmények után zajlott le a december 14-ei népszavazás. A választási elnökség jegyzőkönyve kimutatja, hogy a városrészben nyilvántartásba fölvett 3901 választójogosult közül 1391-en vettek részt a szavazásban, az érvényes szavazatok száma 1359 volt, míg érvénytelen 32. A Szegedtől különválásra szavazott 270 fő, az együtt maradásra pedig 1089 választó. A Választási Bizottság megállapította, hogy a helyi népszavazás érvénytelen eredménnyel zárult, mert azon nem vett részt a választópolgárok több, mint fele. A várostól különválást szorgalmazó kezdeményezések Kiskundorozsmán és Szőregen nem eredményeztek helyi népszavazást, igaz, hogy e városrészek lakói körében is visszatérő jelleggel időnként fölszínre kerül az önálló községi lét iránti igény. 46 Algyői Hírmondó. A helyi önkormányzat lapja. Dorozsmai Napló. Közéleti lap. Szőregélő. A Hargita Stúdió kiadványa a helyi részönkormányzat támogatásával. Tápai Hírlevél. A helyi részönkormányzat tájékoztatója. 47 Pl.: Dorozsma: válóper helyett ezüstlakodalom? Délmagyarország. 1997. december 6. 9. oldal. Dorozsma — Szegeddel vagy önállóan? Nem csak városi pénzekből fejlődik a 17-es választói körzet. Délmagyarország. 2001. február 20. Nincsen Szőreg rózsa nélkül. Délmagyarország. 1997. november 22. 11. oldal. Üdülőfalu a város szélén? — Tápén nem csak utak és csatornák épülnek. Délmagyarország. 2001. április 19. 274
