Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében
A város egyéb részein a Közgyűlés szintén 1991 elején42 képviselői fórumokat hozott létre, ezek a tanácsrendszer idején Szegeden működő lakóterületi bizottságokhoz voltak hasonlóak. Fő föladatukként jelölte meg az önkormányzat testületé a területükön élő lakosokkal és az ott tevékenykedő különböző szervezetekkel a folyamatos és érdemi párbeszédet a városrészek sajátos érdekeinek érvényesítésére, a szerzett ismeretek fölhasználását az önkormányzati munkában. A Közgyűlés városrészi alap elnevezéssel a 14 lakóterületi bizottság részére az első évben 26 millió forintot biztosított. A négy korábbi község területén megalakult településrészi önkormányzatok munkájának segítésére és egyes helyileg intézendő ügyek ellátására a Közgyűlés négy ki- rendeltséget hozott létre, ezek a polgármesteri hivatal szervezetéhez tartoztak. Az önkormányzat testületé meghatározta azokat a föladatokat, melyeket a kirendeltségek a jegyző, esetenként az ágazatilag illetékes irodavezető fölügyeletével látnak el működési területükön. Ezek között előkészítő, tájékoztató, fölvilágosító, közvetítő teendők éppen úgy találhatók, mint kisebb jelentőségű ügyekben hozandó érdemi döntések. A kirendeltségek teendőit a Közgyűlés a polgármesteri hivatal jogállásának, föladatainak meghatározása keretében több alkalommal szabályozta.43 Három településrészben — Dorozsmán, Szőregen, Tápén —jelenleg is működik kirendeltség. 2.1 Továbbra is együtt, vagy a várostól elszakadva? Algyőönállósodása A szegedi önkormányzat létrejöttét követően — átmeneti szünetelés után — folytatódott az eszmecsere, nem ritkán vita a községek Szegeddel egyesítésének hatásáról. A különböző véleményeket, nézeteket igyekeztek közreadni, erre különösen a sajtó látszott alkalmas eszköznek, de más formában is nyilvánosságot kaptak az álláspontok. Már az önkormányzati szervezet megalakulását követő esztendőben, 1991-ben a KSH megyei igazgatósága által közreadott összeállítás44 is a Szegeddel egyesített községek adottságait, lehetőségeit vizsgálta. Az összeállítás már bevezetőjében állást foglalt, s az öt község Szegeddel egyesítését negatív intézkedésnek tüntette fel, amikor leszögezte: „...be-bizonyosodott, hogy a városrésszé minősítés jelentős törést hozott a települések mögött álló..., sajátos jegyeket fölmutató történelmi pályán. ” A bevezető további részében is hasonló megközelítés mutatkozik. Ez a rész ugyanis így folytatódik: „A fölerősödő — s nem kis mértékben érzelmi alapon nyugvó — önállósodási törekvések újra napirendre tűzték a városhoz való viszony kérdését.” Azt ígéri, hogy az 1970-es évek elejéig a fejlődés földolgozott fő motívumainak említésén túl a kiadvány a várossal történt egyesítés óta eltelt időszakkal foglalkozik majd. Az elemzésben külön fejezet szól a történelmi múltról (a 20 oldalas munkában másfél oldal), míg az 1960-as évek — jórészt demográfiai, foglalkoztatási és a mező- gazdaság szerepére utaló megállapítások — jellemzése hasonló terjedelmű. Ennek a 42 A 18/1991.(11.21.) Kgy. számú határozat a polgármester II. 657/1991. számú előterjesztése alapján. 43 PL: 220/1991.(Vili.1.), 31/1992.(1.23.), 1083/1996.ÍX.3.), 1347/1996.(XII. 19.) Kgy. határozatok. 44 A Szegedhez csatolt községek fejlődése. Központi Statisztikai Hivatal Csongrád Megyei Igazgatósága 8/1991. szám. 1991. július 3. 20 oldal. 272
