Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében
tassa. Csupán arra hagyatkozhat, hogy jelezze azokat a legfontosabb szervezeti változásokat, melyek a dolgozat témája szempontjából meghatározó jelentőségűek. Az önkormányzati törvényben érvényesülő egyik lényeges alapelv folytán az önkormányzati testület, Szegeden a közgyűlés tagjai megbízásukat — a korábbi tisztán választókerületi-területi elv helyett — vegyes szisztéma szerint nyerték el, tehát részben a választópolgárok közvetlen szavazatai, részben pedig a politikai pártok delegálása eredményeként. (A mellékletek között közreadom az 1990-ben indult első önkormányzati ciklusban a közgyűlési tagokra vonatkozó összeállítást.) Hazánkban egyes városok és községek település-szerkezete eltérő sajátosságokat mutat. Vannak olyan településrészek, amelyek az egészen belül önálló közösséget alkotnak. így természetesen adódnak olyan ügyek is, amelyek csak az e területeken élőket érintik. Erre figyelemmel a jogalkotó a törvényben lehetővé tette úgynevezett részönkormányzatok kialakítását, létrehozását a helyi érdekek érvényesítésére és egyes helyi kötődésű közügyek intézésére. A közgyűlés Szegeden már az első ciklus kezdetén állást foglalt a várossal egyesült korábbi négy nagyközséget érintően településrészi önkormányzat megalakításáról.40 A testületi döntés részletesen szabályozta a szervezet törvényen alapuló tennivalóit és a létrehozás stádiumait, a tagság elnyerésének rendjét. Kimondta, hogy a településrészi önkormányzat vezetőjét a települési képviselők közül — a polgármester javaslatára — a közgyűlés választja, a tagok személyére pedig a településrész lakossága tehet ajánlást a testületnek. Az ajánlás a polgármester által összehívott gyűlésen történik, a határozatképességhez az e területen élő választópolgárok legalább 10%-ának részvételére van szükség. A Közgyűlés a törvényi előírásokra figyelemmel a részönkormányzatok tagjainak számát — a vezetővel együtt — Algyőn, Szőregen és Tápén egyaránt 11 főben állapította meg, Kiskundorozsmán pedig — 2 vezetővel — 19-ben. Ajánlás azonban több személyre is adható volt, az érintettnek nyilatkoznia kellett a jelölés elfogadásáról. A településrészi gyűlések 1991 februárjában zajlottak. 9-én Kiskundorozsmán 256 választó részvétele mellett 55 személyt ajánlottak, közülük ketten nem vállalták jelölésüket, 3 személy pedig nem kapott elegendő szavazatot. A február 16-ai algyői fórumon 155-en vettek részt, 24 személyt ajánlottak, közülük azonban 8-an nem vállalták a jelölést. Másnap Tápén 357 fő volt jelen, a 32 jelölt közül öten nem vállalták a megméretést. Szőregen a 20-ai gyűlés 210 résztvevője 25 személyt ajánlott, de közülük 7 fő nem vállalta. A közgyűlés 1991. február 21-én hozott 26/1991.(11.21.) Kgy. számú határozatával a polgármester előterjesztésére41 a már korábban rögzített elveknek megfelelően és létszámmal létrehozta a településrészi önkormányzatokat úgy, hogy azok tagjait a megszavazott ajánlások száma, nagyságrendje szerint fogadta el. A településrészi önkormányzatok ilyen előzmények után kezdték meg az egykori és 1973-ban Szegedhez csatolt községek területén működésüket. 40 A Közgyűlés 8/1991.(1.31.) Kgy. számú határozata. Ezt utóbb megerősítette az Ideiglenes Szervezeti és Működési Szabályzat a IV. fejezetében. 41 II. 745-5/1991. szám. 271
