Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében
Tanács VB. 1/1977.(1.4.) VB. számú határozatában. Erre figyelemmel több évre szólóan megfogalmazódott a szegedi intézkedések programja is. A városi tanácsi végrehajtó bizottság és a járási tanácsi hivatal között 1977. november 1-jén együttműködési megállapodás született a kapcsolatok tervszerűbbé tételére és kiszélesítésére. Ez arra irányult, hogy a községi tanácsok előmozdítsák a szegedi várospolitikai tervek megoldását és fokozottabban részt vállaljanak a városellátásban. A megállapodás másrészt a községi föladatok megvalósításának a város által történő elősegítését célozta. A Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a következő esztendő végén értékelte a városi és a járási-községi együttműködés tapasztalatait.27 Megállapítása szerint a város és a vonzáskörzet együttes fejlesztését szolgáló együttműködés tervszerűbbé, tartalmasabbá és érdemibbé vált. Az e téren jelentkező eredmények rendszeres értékelésére hívta fel az érintetteket a megyei testület. A fejlesztések indokolatlan párhuzamosságának megszüntetése érdekében szükségesnek tartotta a városi és a községi általános rendezési, valamint a középtávú fejlesztési tervekről egymás kölcsönös tájékoztatását. A városi tanács a következő év nyarán vizsgálta a környező községekkel tartott kapcsolat tapasztalatait és a járási hivatallal kötött együttműködési megállapodás megvalósulását.28 A testület részére készített jelentés utalt a korábbi évtizedekben Szeged és a környező települések között fönnálló kapcsolatokra. Hangsúlyozta, hogy az igazgatási jogállásuktól, azok változásaitól függetlenül érződött a város kisugárzó szerepe a városkörnyékre a gazdasági szférában, a kultúra, az oktatás, a szociális gondoskodás terén és egyéb vonatkozásokban. Másrészt viszont Szeged maga is igényelte a városellátásban, a munkaerő-gazdálkodásban és több más területen a községek szolgáltatásait. A kölcsönös egymásra hatás kezdetben spontán módon jelentkezett, később azonban már tudatos befolyásolás szerint alakultak a kapcsolatok és lehetett érzékelni az együttműködés tartalmi kiterjedését. A jelentés az igazgatási tevékenység különböző ágazatait vette számba, rögzítette az elért eredményeket és fölhívta a figyelmet az adott, de kellően még ki nem használt lehetőségekre. Összegezésként hangsúlyozta: „A tájegység központját képező nagyváros társulása a társadalmi és a gazdasági élet számos területén a városkörnyék községeivel újszerű, korábban még kellően nem ismert, de a fejlődés szempontjából elengedhetetlen, a települések lakosságának érdekeit szolgáló megoldás, az urbanizációs folyamat velejárója. Ez a kooperáció a közigazgatási határokat átlépi ugyan, de mégis úgy, hogy az érintett közigazgatási egységek jogkörét és önállóságát nem sérti, nem csökkenti.” A tanács határozata is megerősítette az előterjesztés megállapításait és megszabta a városi tanácsi szervek e téren szükséges jövőbeli teendőit. A következő esztendőkben is napirendre kerültek a városi-járási-községi együttműködés különböző ágazatba illeszkedő kérdései. így például 1980-ban a mezőgazda27 A megyei tanácselnök 1.337/1978.(nov.30.) T. számú jelentése és a testület 286/1978.(XII. 12.) VB. számú határozata. 28 A tanácselnök 2169/1979.(június 8.) Titk. számú jelentése és a tanácskozás eredményeként hozott 12/1979.(VI.22.) T. számú határozat. 268
