Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében

sági üzemek városellátó tevékenysége,29 ugyanez év őszén a városi intézmények szerepe a járás lakóinak egészségügyi ellátásában30 címmel.

Szeged és a vonzáskörébe tartozó községek kapcsolatairól szóló iratok között található följegyzés a községek vezetőivel a városi területfelelősök részéről folytatott megbeszélésekről,31 vagy a következő tervidőszak célkitűzéseiről a községi vezetők részvételével lezajlott 1981. május 20-ai egyeztetésről. A városi végrehajtó bizottság ebben az évben is napirendre tűzte a községekkel való kapcsolat értékelését, s ennek eredményeként határozatot fogadott el.32 A város és a községek közötti együttműködésről a helyi sajtó is hírt adott.33

Jelentős változás következett be az Alkotmánynak 1983 decemberében kihirdetett módosítása folytán.34 Ezzel az intézkedéssel országszerte megszűntek a járások és természetesen a megyei tanácsok járási hivatalai is. A kiadott politikai állásfoglalás szerint ily módon a községi tanácsok önállóságának és felelősségének erősítése volt a cél. Fokozatosan meg kellett teremteni a föltételeket ahhoz, hogy a községeket is közvetlenül a megyei tanácsok irányítsák. Addig azonban szükség volt arra, hogy a központi és a megyei irányítás közvetítésében az erre kijelölt városok és egyes nagyközségek közreműködjenek. Ennek érdekében megtörtént a tanácstörvény módosítása és a tanácsi hatáskörök újraszabályozása.35 Egy további jogszabály36 kijelölte a megyei irányításban közreműködő városokat, nagyközségeket.

Szeged tanácsi szervei Bordány, Deszk, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Szatymaz és Zsombó községi tanácsok, valamint Sándorfalva és Tiszasziget községi közös tanácsok (Dóc és Új szenti ván társközségekkel) irányításában való közreműködésre kaptak felhatalmazást, Üllés (Forráskúttal közösen) közvetlen megyei irányítás alá került.

A szervezési intézkedések kiterjedtek a létszám- és béralap változtatásokra, a hivatali szervek elhelyezésére; a megyei testületek és vezetők pedig különböző szabályzatokat adtak ki (szervek közötti kapcsolatok, felügyeleti vizsgálatok, területfelelősi tevékenység).

A városi tanács testületé még ebben az évben tájékoztatást kapott a községek megyei irányításában közreműködésről.37 Az előterjesztő beszámolt a közélet, a helyi gazdaság, a kultúra és a szociális tevékenység terén jelentkező teendők ellátásáról, ezekben a városi szervek részvételéről. A jelentés szólt a községi szervek tevékenységének törvényességi felügyeletéről és a hatósági munka változásairól. E téren nőtt a községi szervek önállósága és hatásköre, a hatósági ügyek közül csak azokat végezték

29 A városi és a járási pártbizottságok 1980. szeptember 13-án kelt T/82/19/1980. számú jelentése.

30 Városi egészségügyi osztály 11.902-46/1980.(szeptember 10.) éti. számú jelentése a végrehajtó bizottság részére.

31 A Titkárság Szervezési és Jogi osztály 2220/1981.(április 21.) Titk. számú tájékoztatója.

32 A tanácselnök 1981. szeptember 1-jén kelt 2353/1981. Titk. számú jelentése és a 133/1981.(IX.10.) VB. számú határozat.

33 A város és a járás kézfogása. Az együttműködés szépen gyümölcsözik. Délmagyarország. 1982. november 10.

34 1983. évi II. tv. 4. § Magyar Közlöny 60. szám. 1983. december 27.

35 1983. évi 26. sz. tvr. Magyar Közlöny 61. szám. 1983. december 28. Ehhez kapcsolódik az 50/1983.(XII.28.) MT. számú rendelet.

36 23/1983.(XII.28.) NET. sz. határozat.

37 A városi tanácselnök II. 1431/1984. számú, november 15-én kelt beszámolója.

269