Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében
csak. A kötelezettség a növekvő megélhetési költségek miatt egyre nagyobb ellenállást generált, a nyilvántartásra fordított munka sem állt arányban a jelentkező előnyökkel. A tanácsrendszer utolsó évtizedében az egykori önálló községekben adódó föladatokról és az elért eredményekről a tanácsi testületek nem elkülönítve, hanem Szeged külső városrészeiben, az úgynevezett peremterületeken tapasztaltak kapcsán vizsgálódtak, végeztek fölméréseket. 1988 decemberében például tervezet készült a peremterületi városrészek (Algyő, Alsóváros, Baktó, Béketelep, Gyálarét, Hattyastelep, Kiskundorozsma, Mihálytelek, Móraváros, Petőfi-telep, Rókus, Ságvári telep, Szőreg, Tápé, Újszeged) fejlesztésére vonatkozó elképzelésekről. Az összeállítás utal az anyaggyűjtés módszerére, melyben a lakóterületi bizottságok szerepe domináns módon jelentkezett, kiegészítve a tanácsi szakigazgatási szervek ismereteivel. A városellátás különböző ágazatait területi egységenként konkretizálja az anyag készítője. A terv osztálynak a peremterületek ellátottságáról és a további feladatokról szóló 23 oldalas előterjesztését20 a Tanács az 1989. december 14-ei ülésén tárgyalta. A jelentés készítője hangsúlyozta, hogy csak a pillanatnyi állapotot regisztrálja, de távolabbi föladatokat a következő időszakra irányadó pénzügyi adottságok ismeretének hiányában nem határozhat meg. Ennek ellenére mégis kiemel néhány olyan teendőt, amit több városrészben indokolt elvégezni. A téma vitájában 22-en vettek részt, 14-en tanácstagok, s közülük is ketten a korábbi községekben élők képviselői. Nyolc meghívott fölszólalásában a vita során fölmerült problémákra reagált. A Tanács a napirendet határozattal21 zárta. 5./Az egyesítés előnyei Az öt városkörnyéki községnek Szegeddel egyesítését szorgalmazó politikai kezdeményezés fölvázolta azokat az indokokat, melyek az illetékes központi állami szervek állásfoglalásának kialakítása szempontjából meghatározó jelentőségűek, vagy ilyenként vehetők számításba. A vonatkozó dokumentum22 hangsúlyozza, hogy a megye gazdasági, társadalmi és technikai fejlődése megköveteli a településhálózat szerkezeti átalakítását is. Az országos tennivalókat e tekintetben a Kormány 1007-es számú, 1971-ben kiadott határozata tartalmazta. Ehhez kapcsolódott a megyei politikai döntés Szeged és az öt község egyesítéséről. A város ugyanis ezekkel a településekkel szorosan együtt él, velük szerkezetileg összefüggő egységet alkot. Az összeállítás hangsúlyozza, hogy az urbanizáció világjelenség, a városiasodás a jövő fejlődésének alapja. Szeged távlati gazdasági és településhálózati szerepét az egyesítés növelni képes, mint regionális központ, a vidéki iparfejlesztési programban és Budapest túlnépesedésének csökkentésében kiemelt a város jelentősége. A szerkesztők rámutatnak Szeged ipari súlyára, e körben az algyői szénhidrogénkincs fontosságára. Jelzik a város kiemelkedő színvonalú tudományos és kulturális életét, idegenforgalmának fölfelé ívelő trendjét. Külföldre irányuló két főútvonal menti 20 Terv- és Munkaügyi osztály III. 41-2/1989. (október 2-án kelt) jelentése. 2; 99/1989.(XII. 14.) T. szám. 22 MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága két osztályának 1972. augusztus 28-án kelt nyolc oldalas összeállítása az egyesítést megelőző tájékoztatási feladatokról. 264
