Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében
helyzete kereskedelmi és egyéb kapcsolatokban biztosít Szeged számára fontos szerepet. De egészségügyi és iskolai vonzásköre is több megyére terjed ki. A város zöldterületi adottságai a községek városhoz csatolásával fejleszthetők. A dokumentum a községek szemszögéből is kedvezőnek véli az egyesítést. Társadalmi fontosságú a községek városiasodása, amit Szeged közelsége befolyásol, s a folyamat az egyesülés révén felgyorsulhat. Az egyesítendő községek közül három ösz- szeépült a várossal, az algyői olajmező szegedi üzemi terület. A községi lakosok közel fele Szegeden dolgozik, ők jórészt itt vásárolnak, használják a város egészségügyi, oktatási, sportolási, szórakozási intézményeit, a tömegközlekedés városi kapcsolatot jelent. A községek elektromos energiaellátása Szeged útján történik, a mezőgazdasági termények elsődleges piaca is a város. Az egyesítés melletti érvek kiemelik, hogy a városhoz csatlakozás előnyt jelent és nem hátrány. A városiasodás megkönnyíti az ott lakók élet- és munkakörülményeit. Egységesen szervezhető a lakosság ellátása, a foglalkoztatás is javulhat. A közművekkel ellátottság javítása, a közlekedés és a kereskedelem fejlesztése a községek városiasodását segíti elő. A társadalmi együttélés szférájára is vonatkoztatják az intézkedés kedvező hatását a dokumentum készítői. 6./Az egyesítés kritikája A tanácsrendszer utolsó két évében — számos más időszerű probléma mellett — napirendre került az 1973-ban Szegeddel egyesített négy nagyközség jövőbeli jogállásának megvitatása is. Az első ilyen megbeszélést a tanácselnök kezdeményezésére 1989. március 7-én tartották a Városházán. Ezt megelőzően a helyi sajtóban, a Délmagyarország hasábjain megjelent dr. Ruszoly József jogi kari professzor írása23 a történelmi előzményekről és a volt községek jogállása alakításának lehetőségeiről, így a város lakossága is tájékozódhatott a kérdésről. A megbeszélésen — melyről a sajtó ugyancsak beszámolt24 — részt vettek Algyő, Kiskundorozsma, Szőreg és Tápé városrészek tanácstagjai és a helyi közélet más szereplői. Közülük 9 dorozsmai, 4-4 szőregi és tápéi, 3 személy pedig algyői képviselőként szólalt föl. A megbeszélés szervezői előzetesen a résztvevők rendelkezésére bocsájtották az egyes településrészeken megvalósított fejlesztések és felújítások, valamint a tanácsi fenntartású intézményekre és objektumokra fordított működési költségek adatait. (Melléklet 5/e és 5/f szám) A bevezető tanácselnöki tájékoztatás tartalmazta azt a háromféle jogállási lehetőséget, melyek az akkori jogszabályok szerint számba jöhettek (a) a városi szervezet keretében elöljáróság és szakigazgatási kirendeltség, b) kiválás Szegedből, de a várossal közös szervezetben képviseleti és hivatali organizáció, c) a városból kiválás révén önálló községi státus, valamint ennek megfelelő struktúra kialakítása). Az előadó tanácselnök hangsúlyozta, hogy a tanácskozás nem jogosult döntésre, a megbeszélés az együttgondolkodást szolgálja. Fölhívta a figyelmet arra, hogy belátható időn belül 23 A Város és vidéke. Délmagyarország 1989. március 4. 6. oldal. 24 Önállóság vagy önkormányzat? — A nép maga dönthessen... Délmagyarország. 1989. március 18. 5. oldal. 265
