Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében

állott elő az a helyzet, hogy egyes községek tekintetében a korábbi vármegyei vagy járási jogosítványokat ideiglenesen a szegedi polgármester gyakorolta.5

Ez a körülmény, de a háború előtti területgyarapítási törekvések egyaránt Szegednek a környékbeli települések rovására történő erősítésére irányultak. A Nagy-Szeged koncepciót ismertető tanulmány szerzője az elképzelés igazgatási vetületével párhuzamosan annak egykori politikai vonatkozásaival is foglalkozik.6

A városkörüli községek és Szeged igazgatási kapcsolatai szempontjából fontos dokumentumoknak bizonyultak a különböző időközönként elfogadott városfejlesztési, városrendezési tervek. Témánk szempontjából föltétlenül hasznosnak látszik az említett programok akárcsak vázlatos áttekintése is.

Az 1947-ben elkészült szegedi városfejlesztési terv7 a bevezető részben hivatkozik arra, hogy a törvényhatósági bizottság 1942-ben a 89-es számú határozatával már megállapította az 1937. évi VI. törvényben megkövetelt városfejlesztési tervet. Ezt azonban újra el kellett készíteni különböző indokok folytán. Ezek a következők:

1. Az eltelt fél évtized alatt számos gyakorlati tapasztalat adódott, ezeket értékelni volt szükséges.

2. A városépítési tudomány fejlődött, ennek alapján egyes kérdések új megvilágításba kerültek.

3. Nem hagyhatók figyelmen kívül a második világháború hatásai.

4. Szeged határvárossá vált, ami gazdasági életében is lényeges változásokat idézett elő.

5. Új politikai, társadalmi és gazdasági berendezkedés jött létre, aminek követelményei a városrendezésben ugyancsak zsinórmértékül szolgálnak.

6. Időközben új jogszabályok születtek, ezek városrendezési vonatkozásait szem előtt kell tartani.

A bevezetés ezt követően a tervvel összefüggésben egyes fogalmak meghatározására és a hibás megítélések kiküszöbölésére való törekvés jegyében hangsúlyozza, hogy a város élő szervezet sajátos törvényszerűségekkel. Egyrészt eszmei keretelgondolást jelent, de egyúttal meghatározott értékmérő is, melynek segítségével egyes részletkérdések — mint amilyen a házhelyjuttatás, útépítés, csatornázás, középület- és lakóházemelés, gyártelepítés, stb. — bírálhatók el helyesen és felelősség mellett.

Az 1947-es városfejlesztési terv egyik fejezete „Nagyszeged területe” címet viseli. Utal a város területének történeti kialakulására, majd fölveti a várossal szomszédos településekkel az összeépülés lehetőségét. Kiskundorozsmával, Szőreggel és Tápéval az egybeolvadás már a tervezés stádiumában előjelezhető, a kikötőnegyed életre hívása miatt ez Gyálaréttel is indokolt. Nem zárja ki Szeged egybetelepülési lehetőségét Deszk, valamint Új- és Ószentiván községgel sem, ugyanakkor nem valószínűsíti az Algyővel való összeépülést, bár ez sem látszik lehetetlennek.

5 Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig. Levéltári Közlemények. XXXV. évf. 1964. 49 oldal. OLTVAI FERENC: Szeged múltja írott emlékekben. 1222-1945. Szeged 1968. 357 oldal.

6 Ruszoly JÓZSEF — idézett írás 49-ik és 50-ik oldalán.

7 Szeged törvényhatósági jogú város városfejlesztési terve. Szeged. 1947. 42 oldal.

245