Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Események, körülmények és szereplők a szegedi tanács végrehajtó bizottságának húsz esztendős krónikájában
A TANÁCSRENDSZER MEGSZŰNÉSE, AZ ÖNKORMÁNYZAT LÉTREJÖTTÉT MEGELŐZŐ ÁTMENET IDŐSZAKA III. Az 1985-ös tanácsválasztást követően egyre inkább érezhetővé vált Szegeden a társadalmi változások iránti igény a tanácsi szervezet tevékenységét illetően is. Kezdetben ennek egyik jeleként napirendre került a korszerűsítésnek mondott átalakítás a tanácsi gazdálkodás, a vállalati szféra, a hivatali szervezet struktúrája és a működés rendjének területén egyaránt. A már korábban végrehajtott átszervezéseket további intézmény-összevonások (például az Ipari Vásár Igazgatósága és a Szolgáltató Üzem egyesítése a 9/1988./1.28./ T. számú határozattal) követték, megkezdődtek a piacgazdaságra áttérés érdekében szükségesnek vélt intézkedések. Ebben a körben született például az a döntés (188/1988./XII. 1./ VB. h.), mellyel a Cserepes sori használtcikk piacot üzemeltető Kft-ben tanácsi érdekeltséget vállalt a testület. Ugyanígy tanácsi részvételt szavazott meg a tanács az úgynevezett Régi Hungária Rt-ban, Tanácsi Informatikai Rt-ot, továbbá Kábeltelevíziós Rt-ot alapított az illetékes testület (10 és 11/1988./1.28./ T. sz., illetve 51/1989./III.30./ VB. sz. határozat). Az 1989. évi költségvetés előterjesztésekor a tanácselnök — a Pénzügyminisztérium megállapítását megismételve és megerősítve — a város éves pénzügyi tervét krízis- kezelő jellegűnek minősítette, a központi pénzalapokból részesedés és a helyi bevételi lehetőségek egyaránt csökkentek. Mindez a fejlesztések, elsődlegesen a lakásépítés és az ezzel összefüggő más beruházások, másrészt a városüzemeltetés és az intézmény- fenntartás terén eredményezett negatív hatásokat. A lakosság részéről korábban vállalt településfejlesztési hozzájárulás befizetése olyan mértékben esett vissza, hogy az elmaradások behajtására fordított költség és energia messze nem állt arányban a kötelezettség teljesítésének előnyeivel, ezért ezt a lényegileg helyi adót a tanács 1989 januárjában meg is szüntette. Az országosan beindult vagyoni jellegű folyamatok helyi reagálásaként a római katolikus egyház és a tanácsi vezetés között egyezség jött létre, mely szerint tanácsi részről átadták az alsóvárosi templomhoz csatlakozó épületeket egyházi célú felhasználásra. Nem sikerült azonban egyértelmű, jogilag kellően megalapozott és a közvélemény szerint is támogatott megoldásra jutni például az újszegedi volt KISZ-tábor tulajdonjoga és további hasznosítása ügyében. Bár tanácsi felkérésre a Legfőbb Ügyészség is közölte jogi álláspontját, de a vélemények és a probléma megoldására irányuló javaslatok eltértek és hosszabb eljárást eredményeztek. Bejelentés alapján indult vizsgálat feltárta, hogy a néhány évvel korábban felújított MSZMP-székház költségeihez — szabálytalanul — tanácsi pénzeszközöket is rendelkezésre bocsátottak, miniszteriális szervek közreműködésével végül is ezt az összeget a tanács részére megtérítették. Bár a végrehajtó bizottság 1989. nyarán maga is értékelte a tanácsi szervezet gazdasági helyzetét (104/1989./VII.7./ VB. hat.), s intézkednie kellett például a Kórház 10 milliós hiányának megszüntetésére (166/1989./XII.7./ VB. hat.), nem maradt el a PM-revizori, a megyei tanácsi és a megyei főügyészségi vizsgálat sem. Ez döntően a különböző gazdasági társaságokban való tanácsi részvétel jogszerűségére, egyes szer231
