Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Események, körülmények és szereplők a szegedi tanács végrehajtó bizottságának húsz esztendős krónikájában
mertetése a cél, nem mellőzhető a pártirányítás elvének és egyes megnyilvánulási formáinak legalább felvázolása, az ezzel összefüggő egyes eszközök és megjelenési formák jelzése. A pártirányítás azon az alkotmányban rögzített tételen alapult, mely szerint a „társadalom vezető ereje a munkásosztály marxista-leninista pártja.” E tételhez fűzött magyarázat (lásd: Az Alkotmány a gyakorlatban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Bp., 1985. 49-52. oldal) szerint a párt a társadalmi szükségletekkel és a lakosság különböző rétegeinek érdekeivel összhangban álló politika kidolgozásával és elfogadtatásával valósítja meg politikai hatalmát. A párt vezető, irányító szerepe az államapparátus és a politikai rendszer egésze felé érvényesül. Ez úgy valósul meg, hogy a párt meghatározza az állami tevékenység fő irányait, koordinálja az állami és a társadalmi szervek együttműködését, politikája eszközeivel segíti és ellenőrzi az állami szervek munkáját, így az állam valamennyi szerve a párt megfelelő testületének közvetlen politikai irányítása és ellenőrzése mellett dolgozik, tartalmazza az Alkotmány egyes intézményeiről szóló magyarázatos kiadvány. A tanácstörvény módosított szövegű praeambuluma ugyancsak utal a tanácsok munkájának a párt részéről megnyilvánuló politikai irányítására. A pártirányítás elve és gyakorlata nyilván érvényesült a szegedi tanácsi végrehajtó bizottság munkáját érintően is. A vizsgált időszak egésze alatt, különösen azonban a 80-as évek közepétől megerősödő intenzitással lehetett ezt érzékelni. A nélkül, hogy a politikai megoldások tartalmi elemeit részleteiben ismertetném, időrendi sorrendben néhány e körben fellelhető dokumentumra utalok, melyek a szegedi tanácsi munkát érintették. Elsőként említem a központi bizottság 1984. októberi állásfoglalását, mely címe szerint az országgyűlés és a tanácsok munkájának továbbfejlesztését célozta. A tanácsok állami felügyeletében közreműködő Minisztertanács Tanácsi Hivatala direktívákat bocsátott ki az állásfoglalás tanácsülésen történő ismertetésére. A szegedi tanácsot a tanácselnök az 1984. december 6-ai ülésen tájékoztatta és a testület ennek megfelelően meghatározta a helyi tennivalókat (II. 1619/1984. ikt. sz-ú előterjesztés). Az MT TH 1986 októberében a végrehajtás értékeléséhez és a további feladatok megállapításához újabb témavázlatot adott ki, ezzel kapcsolatban a VB-titkár előterjesztette hozzá az állásfoglalás szegedi érvényesüléséről összeállított jelentést (II. 1332/1986. október 24.). A MT TH 1985. októberében megküldte a párt XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásával kapcsolatos időszerű tanácsi feladatokról szóló téziseket, s mellékletként intézkedési tervet is rendelkezésre bocsátott. E témában a megyei tanácselnök jelentést adott a megyei végrehajtó bizottság részére, amit a testület 29/1986./II. 11./ számú határozatával elfogadott. Ez egyúttal a megyei pártértekezlet vonatkozó határozatának tanácsi realizálását is jelentette. A témával a szegedi városi tanácsi szervek is foglalkoztak. A párt politikai bizottsága 1986. október 7-ei határozata a nem termelő területeken folyó tevékenység korszerűsítésére irányult, ennek végrehajtására 1987 áprilisában Szegeden is született intézkedési terv, eredményeiről júniusban készült feljegyzés. 229
