Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Események, körülmények és szereplők a szegedi tanács végrehajtó bizottságának húsz esztendős krónikájában

kérdésekben azonban megyei kezdeményezésre és döntésre volt visszavezethető a vál­toztatás. Az Alkotmány módosításáról szóló 1983. évi II. tv. alapján 1984. január elsejével megszűntek a járások, mint területi közigazgatási egységek és az ott működő különböző szervek, így a tanácsi járási hivatalok is. A községi tanácsi szervek megyei irányítás alá kerültek, az 1983. évi 26. számú tvr. azonban úgy módosította a tanácstörvényt, hogy ezek irányításában a városi és egyes nagyközségi tanácsi szervek is köz­reműködnek. Az Elnöki Tanács 23/1983. számú határozatában a szegedi városi tanácsi szerveket is kijelölte a következő Csongrád megyei községi tanácsok megyei irányításá­ban való közreműködésre: Bordány, Deszk, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Sándor- falva, Szatymaz, Tiszasziget, Üllés és Zsombó. Megyei intézkedésre Üllés, majd évekkel később más községek tanácsi szerveinek irányítása is közvetlenül a Csongrád megyei tanácsi szervezethez került. A városi tanácselnök 1984. novemberében II. 1431/1984. számú jelentésében tá­jékoztatta a városi tanácsot a községekkel kialakított kapcsolatok és együttműködés mintegy háromnegyedéves tapasztalatairól. A jelentésben kitért arra, hogy a városi és a járási tanácsi szervek között már 1977. óta együttműködési magállapodás alapján ala­kultak és fejlődtek a munkakapcsolatok. Ezek az igazgatási tevékenység tapasztalatai­nak kicserélésén túl a város és a községek közös érdekét képező gazdasági, ellátási, településfejlesztési, kulturális és egészségügyi feladatokra terjedtek ki. A beszámoló részletezte is a különböző területeken elért eredményeket és vázolta a jövőbeli célkitű­zéseket. Elemezte a községi tevékenység törvényességi felügyeletének megszervezését, s foglalkozott azokkal a hatósági munka körébe tartozó jogosítványokkal, valamint gyakorlásuk tapasztalataival, melyek a városi tanácsi szerveket községi vonatkozások­ban megillették. Említést érdemel, hogy a Csongrád megyei végrehajtó bizottság kezdeményezésé­re városkörnyéki bizottság alakult, ebben Szeged város és a körzetébe tartozó községek tanácsainak képviselői, gyakorlatilag a tanácselnökök vettek részt. A bizottság ügy­rendje szerint végezte teendőit, s törekedett a létrehozásával elérendő célok megvalósí­tására. Nevezetesen arra, hogy a bizottságban részt vevő tanácsok tervszerű és hatékony együttműködését javaslattevő és véleményező szervként elősegítse, s az egyenjogúság, a mellérendeltség és az önállóság elvei alapján előmozdítsa kapcsolataikat. Az éves munkaterv szerinti ténykedés ismertetése részletesebb kifejtést érdemel, ami alkalom- adtán elvégezhető. Most csupán jelezni kívántam a megyei és a városi kapcsolatok újszerű megjelenését. A pártirányítás, mint a tanácsi tevékenység politikai meghatározása Realizálásának eszközei, megoldásai A tanácsok fennállásuk négy évtizede alatt a népi demokratikus államrend egyik szervezeti egységeként működtek, melyekre a szocialista társadalmi formációból ere­dően sajátos alkotmányos elvek alapján kialakított jogi előírások érvényesültek. Ezért ha a tanácsi tevékenység átfogó jellegű bemutatása, vagy abból egyes részterületek is­228

Next

/
Thumbnails
Contents