Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Események, körülmények és szereplők a szegedi tanács végrehajtó bizottságának húsz esztendős krónikájában

Az előírást jellemezte az a bevezető mondat, melyet szó szerint idézek: „Szeged megyei város bármely tanácsi szerve a kapcsolatfelvételt (ti. valamely főhatósággal) csak a megyei tanács illetékes szervén keresztül kezdeményezheti.” (Úgy vélem, hogy a jogalkotó a tanácsi önkormányzati jelleg törvényi deklarálásakor nem ilyen megoldásra gondolt!)

A megyei és a helyi tanácsi szervek kapcsolatrendszerérői később is született szabályozás, ennek kibocsátója azonban — jobban ügyelve a hatásköri jogosultságokra — már a megyei végrehajtó bizottság volt. A 24/1984./II. 14./ számú határozatát a járások megszűnése utáni adottságok is indokolták. A szabályzat jó néhány korábbi merev állásfoglalást oldott, s hatálytalanná nyilvánította az előzőleg e tárgykörben kiadott rendelkezéseket. Két évvel később a 117/1986./X. 14./ számú megyei VB-határozat további módosításokat tartalmazott, s az egységes szerkezetű szabályzatot a megyei közlöny 1986. októberi külön kiadásában közzé is tették. Újabb szabályozást jelentett a megyei VB. 1988. március 8-i ülésén elfogadott 23. számú határozat.

A megyei tanácselnök 647/1974. T. számú leiratában a megyei VB. határozatainak városi nyilvántartásáról, végrehajtásuk megszervezéséről és a megvalósításról adandó jelentés mikéntjéről intézkedett. Ennek alapján adott ki a városi tanácselnök is utasítást 3200/1974. Titk. számon. A megyei testületek által hozott határozatok számos esetben a városi tanácsi szervek részére is állapítottak meg feladatokat. Ezekről a döntésekről a városi tanácselnök rendszeresen tájékoztatta — esetenként szóban, utóbb rendszeresen már írásos formában — a városi VB-t, vagy adott jelentést a tanács testületé részére. A várost érintő nagyobb jelentőségű megyei határozatokat a tanácsrendszer végső szakaszában a városi tanácsi közlönyben külön is megjelentette annak szerkesztője.

A megyei tanácsi vezetés évenként tájékozódni kívánt a városi tanácsi szervezet által végzett munkáról. A megyei VB-titkár 321/1972. T. számú leiratában hívta fel a városi VB-titkárt az előző évi tanácsi tevékenységről jelentéstételre. A megadott szempontok a városi testületek munkája mellett a tanácsi bizottságok és a tanácstagok tevékenységére is kiterjedtek a hivatali szervezet ténykedésének értékelésén túl. Utóbb az MT TH e tárgykörben kiadott 1978. évi 105-ös utasításának megyei végrehajtásáról gondoskodott a megyei VB-titkár 394-2/1978. T. számú körlevelében. A rendelkezés jogszerűsége — az országos felügyeleti szerv kezdeményezésétől függetlenül — e tárgykörben sem egyértelmű.

A törvényben deklarált, a gyakorlati munkában azonban nem igen érvényesülő önkormányzati jogosítványok időszakonként még centralizációs törekvések folytán is csökkentek. Korábbi városi szervezetek kerültek közvetlen megyei felügyelet vagy irányítás alá (például idegenforgalmi hivatal, munkaügyi információs iroda, tüdőgondozó intézet, beruházási vállalat, siketnémák intézete, közegészségügyi és járványügyi szolgálat), esetleg megyei engedélyre volt szükség olyan ügyben, amiben korábban városi szerv önállóan dönthetett (például ipari vásár rendezése), vagy városi szerv döntésiszabályozási jogköre megszűnt és helyébe megyei jogosultság lépett (például társadalmi munkáért elismerés adományozása, tanácsi dolgozók törzsgárda szabályzatának megalkotása és a jutalmazás). Jó néhány ilyen intézkedés központi előíráson alapult, egyes

227