Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

I. Példák a múltból

mányzati szerv, hanem a belügyminisztérium alá rendelt szervezet, melynek keretében a városi számvevőségi szolgálatot állami (és nem önkormányzati) tisztviselők látják el. Ez a szervezeti megoldás a tanácsrendszer létrejöttéig megmaradt.

A IV. közművelődési, közoktatási ügyosztály a város kulturális ügyeinek igazgatását végzi. (E szerv keretében folyt korábban a szociális — vagy más elnevezéssel: népjóléti — feladatok intézése is, 1946-ban azonban már külön ügyosztály foglalkozik a népjóléti ügyekkel.) A kulturális teendők részint a különböző jellegű (községi elemi és szakközépiskolák, zeneiskola, iparos és kereskedő tanonc) iskolák fenntartásában és működtetésében jelentkeznek, részint pedig közművelődési intézmények (pl. színház, múzum, Somogyi-könyvtár) irányítását, a képzőművészeti ügyekkel kapcsolatos tennivalókat jelentik. A városi iskolák feletti felügyeleti jog természetszerűleg nem érinti a tankerületi főigazgató és az állami tanfelügyelő jogkörét.

Az ügyosztály kezeli a tanügyi és jótékonysági alapítványokat és ösztöndíjakat, de végzi az egyházi és kegyúri jogokból eredő ügyeket is. (Ezek eredetét és tartalmát érdemes lenne külön is feldolgozni.) Feladatát képezi a testnevelési és sportügyek, az idegenforgalom, valamint a turista- és diákszállók ügyeinek intézése. Az említett köz- művelődési intézményeken túl irányítja a városi idegenforgalmi hivatalt. A háborút megelőző években a Szabadtéri Játékokat is ez az ügyosztály gondozta.

Csupán ezen időszak jellemzését adja, hogy 1946-ban a város évi költségvetésének 14 százalékát fordította kulturális célokra. Ez idő tájt Szegeden 1700 volt az egyetemi hallgatók szám, 3800 középiskolás és 3700 elemi iskolás tanult városunkban, a belterületen öt középiskola, hat polgári iskola, 12 szakiskola és 15 elemi iskola működött.

A jótékonysági intézmények (árvaház, szegényház, gyermekmenhely, hajléktalanok menhelye, napközis otthonok, szegényétkeztetés) ügyeit az V. népjóléti ügyosztály intézi. Feladatkörébe tartozik a közsegélyre szorulókkal, a hadigondozottakkal (hadirokkantak és hadiárvák), valamint a hadifoglyokkal való foglalkozás is. 1946-ban 1220 közsegélyest tartanak számon, a városi árvaházban 48 növendék, a szeretetházban 300, az ingyenétkeztetésben 3200 személy vesz részt, közülük 2000 gyermek iskolai és óvodai napközi étkeztetésben részesül. Az akkor működő 27 óvoda közül 17-ben van napközi étkeztetés.

Feladatait tekintve igen sokrétű munkát végez a VI. közjogi és közigazgatási ügyosztály, melyet vezetője után főjegyzői hivatalnak is hívnak. A főjegyző a már említett Szervezeti Szabályrendeletben foglaltak szerint sajátos jogállású tisztviselő, akinek ténykedése részint az önkormányzati testületekhez, másrészt viszont a hivatali szervezethez kapcsolódik.

Az ügyosztályhoz tartoznak az állampolgársági és — ameddig létezett — az illetőségi ügyek, az országgyűlési képviselői és a törvényhatósági választások, valamint a külföldiek ügyei. Feladata az önkormányzati testületek üléseinek és a szabályrendeletalkotás előkészítése. Sokféle szakigazgatási teendőt (pl. mező-, erdő- és legelőrendészet, hirdetés és vásárengedélyezés, vitás lakásbérleti ügyek, közraktári ügyek) végez, de kiterjedt a hatásköre a II. fokú hatósági ügyekben is. Fellebbezési fórumként eljár pl. állategészségügyi, mezőgazdasági, tűzrendészed, kihágási és vitás munkabérügyekben.

21