Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

I. Példák a múltból

Úgy vélem, itt célszerű utalni az úgynevezett I. fokú közigazgatási hatóságra. A fentebb jelzett ügyekben ugyanis az elsőfokú döntést ez a szerv hozza. Az említetteken kívül például közegészségügyi kérdésekben, hatósági bizonyítványok kiadásában, munkakönyvek kiállításában, tanoncszerződések kötésében e szerv jár el.

Az ügyosztályhoz számos belső hivatali egység (központi iktató, kiadó- és kézbesítőhivatal, az irattár és a levéltár, a leltárbiztosi hivatal, a lakáshivatal, a katonai nyilvántartó hivatal, az anyakönyvi hivatal) tartozik, s felügyeletet gyakorol a városi rendőri büntetőbíróság (ma ez a szabálysértési hatóságnak felel meg), a községi bíróság (ennek megfelelő külön szerv napjainkban nincs) és az I. fokú cseléd- és munkaügyi bíróság (ma ez a közös munkaügyi döntőbizottság) felett.

Az építési engedélyezési, a telekosztási ügyek, a városi közművek, valamint épületek, utcák, terek, hidak építési és javítási ügyei, a városrendezési, árvízvédelem, belvízszabályozás feladatai a VII. műszaki ügyosztályra hárulnak. Ennek keretében működik a mérnöki hivatal.

Ma csupán csak érdekességként hat, hogy az 1946-os adatok szerint a város vízellátását egy nagy vízműtelep és két kisebb vízmű szolgáltatja, a Nagykörúton kívül pedig különálló ártézi kutak. A vízvezetéki csőhálózat hossza nem éri el az 55 és félezer métert, a vízszolgáltatás napi átlaga tízezer köbméter. A város tulajdonában ekkor 85, míg a magánosokéban 230 ártézi kút működik.

A VIII. közegészségügyi ügyosztályhoz tartoznak a másodfokú döntési igénylő közegészségügyek, a gyógyszertári és a mentőügyek, a kórházi és az orvosi munka felügyelete, a betegápolási díjak, az anya- és gyermekvédelem, a járványok elleni védekezés, a gyógyfürdők, továbbá a nyilvános illemhelyek ügyei. Felügyeli a városi közkórházat, a tüdőbeteg-gondozó intézetet és a fertőtlenítőállomást. A közkórház ekkor kétszáz ággyal működik, van egy úgynevezett sínylődőkórház 120 ággyal, a gyógyszertárak száma 22.

Az ügyosztályokon kívül a hivatali szervezet még nem említett egyéb egységei közül az árvaszéket és a tiszti ügyészséget kell feltétlenül jellemezni. Az árvaszék, mint az ügyosztályoktól független városi hatóság intézi a gyámhatósági, gondnoksági, hagyatéki ügyeket és a kiskorúak egyéb ügyeit. A tiszti ügyészség a város jogi tanácsadó szerve, véleményezi a szabályrendeletek tervezeteit, közreműködik a város jogügyleteinek megkötésében. Peres ügyekben ellátja a város jogi képviseletét. A tiszti főügyésznek a jogállására, szerepének fontosságára utal, hogy hivatalból tagjai a törvényhatósági bizottságnak.

A hivatali szervezet vázlatos áttekintése mellett figyelmet érdemelhet, hogy a város önkormányzatának feladatait milyen létszámú tisztviselői és egyéb alkalmazotti gárda végzi. Az 1943. évből származó Szervezeti Szabályrendelet az úgynevezett törzslétszámot 1153 főre teszi. Ebben a polgármester éppen úgy szerepel, mint az adótiszt, a kórházigazgató vagy a tűzoltóparancsnok és a piaci helypénzszedő, a sekrestyés vagy az útkaparó. 1946-os adatok szerint a szoros értelemben vett városi közigazgatásban 676 havidíjas dolgozik, az önkormányzati üzemeknél és intézményeknél 466 fő.

22