Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Események, körülmények és szereplők a szegedi tanács végrehajtó bizottságának húsz esztendős krónikájában
A szakigazgatási szervezet tevékenysége A tanácsi szervezetben a választott és az úgynevezett hivatali szervek között a törvény előírásainak megfelelően munkamegosztás érvényesült. Ennek az volt az alapja, hogy az általuk ellátandó feladatok eltérőek voltak. A tanács más természetű teendőket végzett, s ugyanez elmondható a tanács által létrehozott végrehajtó bizottságról is. A tanácsi tevékenység körébe tartozó szakigazgatási feladatokkal kapcsolatos munka elvégzése a VB. szakigazgatási szerveire hárult. A szakigazgatási szerveket a tanács testületé alakította ki. Míg korábban a jogalkotó kötelező jelleggel meghatározta, hogy az egyes tanácsszinteknél (megye, város, stb.) milyen szakigazgatási szervezet működjék, a III. Tanácstörvény ilyen egységes előírást nem tartalmazott, hiszen saját szervezetének kialakítása éppen a tanács egyik fontos önkormányzati jogosultságává vált. De a területenként eltérő súllyal és mértékben jelentkező feladatok, ebből eredően a különböző hatáskörök és hatósági jogkörök is megkívánták a szakigazgatási szervezet kialakításánál a tanács önálló döntési lehetőségét. Ehhez kezdetben azok az irányelvek voltak hivatottak támogatást nyújtani, melyeket az egyes miniszterekkel, mint országos szakágazati felelősökkel egyetértésben adott ki a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. Mint másutt, természetesen Szegeden is a tanács állapította meg a városi szakigazgatási szervezetet, ennek rögzítése a Szervezeti és Működési Szabályzatban, mint helyi jogforrásban, tanácsrendeletben történt. A Szabályzat — a gyakorlati élet követelményeinek megfelelően — mégis úgy rendelkezett, hogy a tanács jogosult volt a tanács- rendeletben felsorolt szervek körét bővíteni vagy szűkíteni, tehát megváltoztatni a SZMSZ egyidejű módosítása nélkül is, hiszen a tanácsrendelet-alkotás procedúrája szerint esetenként egy-két hónapot is igénybe vett a hatályba lépés. Az első szegedi Szervezeti és Működési Szabályzat, a 2/1971. számú tanácsrendelet 75. §-ában a következő szakigazgatási szerveket sorolta fel: Pénzügyi; terv-; munkaügyi; igazgatási; ipari; kereskedelmi; mezőgazdasági és élelmezésügyi; építési és közlekedési; művelődésügyi; egészségügyi; (titkárság) szervezési; személyzeti és továbbképzési osztály (12 egység). 1973-ban ebbe a körbe bekerült a testnevelési és sportfelügyelőség is, 1978-ban pedig az eredetileg egy titkársági egység helyébe még egy további került. Nevezetesen létrehozta a tanács a titkárság szervezési és jogi osztályt, valamint a titkárság gazdasági osztályt (hivatalt). Az 1980. évi Szabályzat a szakigazgatási szervek elnevezésén és számán nem változtatott, de felsorolásuk betűrendben történt. A legközelebbi módosításra 1986-ban került sor, a titkárság gazdasági osztály kikerült a szakigazgatási szervek közül, mert a helyette létrehozott gazdasági ellátó szervezet más jellegű organizációt testesített meg. Ugyancsak 1986. évi módosítás volt a testnevelési és sportfelügyelőség helyett az ifjúsági és sportosztály megszervezése. Mindössze tízre csökkent 1988-ban a szakigazgatási szervek száma a végrehajtott átszervezés, korszerűsítés folytán. Ekkor a lista: egészségügyi és szociális; építési és közlekedési; ifjúsági és sport; igazgatási; kereskedelmi és termelési; művelődésügyi; pénzügyi; terv- és munkaügyi; titkárság szervezési és jogi; titkárság személyzeti és továbbképzési osztály. A korábbi adottságokhoz viszonyítva a legjelentősebb eltérés az, 194
