Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Események, körülmények és szereplők a szegedi tanács végrehajtó bizottságának húsz esztendős krónikájában
hogy egy szervezetbe kerültek a kereskedelem, az ipar, a mezőgazdaság és az élelmezésügy teendői, valamint a tervezés és a munkaerőgazdálkodás feladatai. Az 1989. nyarán végrehajtott SZMSZ-módosítás a városi főépítészről önálló feladatot ellátó, különálló szervezeti egységről tett említést. A SZMSZ szerint a vizsgált időszak, húsz év alatt olyan hivatalok is működtek a tanácsi szervezetben, melyek szakigazgatási teendőket végeztek ugyan, de valamilyen sajátos ok miatt a tanács a szakigazgatási szervekétől eltérő jogállást biztosított részükre. 1971-ben a vonatkozó tanácsrendelet ilyenként említette az Illetékkiszabási Hivatalt, az Illetményhivatalt, a Lakás- és Helyiséggazdálkodási Hivatalt és a Polgári Védelem Városi Parancsnokságát. Később is főként erre a körre terjedt ki a sajátos jogi rendezés, legfeljebb e szervek elnevezése módosult (pl. 1980-ban az Illetményhivatal helyett Költségvetési Elszámoló Hivatalról lehetett itt olvasni), bekerült a felsorolásba 1980-ban a katonai referens. Az egyes szakigazgatási szervek nem voltak azonos jellegűek annak ellenére, hogy szinte valamennyit osztály-szervezetben hozta létre a tanács. Az egyes osztályok által ellátott feladatok államigazgatási szempontok szerinti eltérősége folytán működtek a szegedi tanácsi szervezetben is ágazati vagy funkcionális szakigazgatási szervek. Az ágazati feladatkör (és annak megfelelően egy-egy szakigazgatási szerv ágazati jellege) azt jelentette, hogy az e körbe tartozó szervek teendői az államigazgatás meghatározott szakterületéhez tartoztak. így találhatók voltak pl. mezőgazdasági, vízügyi, kereskedelmi és egyéb ágazati feladatok. Ezeket általában egy-egy szakigazgatási szerv végezte, de az is előfordult, hogy jellegükben egymáshoz közeleső ágazatokban (pl. építésügy és közlekedésügy) csak egy szakigazgatási szerv kialakítására került sor. Az államigazgatási tevékenység másik nagy csoportját a funkcionális feladatok képezték. Ezek leginkább az ágazati munka megvalósítását segítették elő. E körbe tartozott pl. a költségvetési gazdálkodás, a tervezés, a munkaügyi, a személyzeti tevékenység. Bár az ágazati szervek is végeztek funkcionális tevékenységet, munkájukat elsődlegesen nem ez jellemezte. A szakigazgatási szervek között azonban voltak olyanok, melyek csak funkcionális feladatokat láttak el, pl. a tervügyekkel, a személyzeti munkával foglalkozó osztályok. Előfordult még az is, hogy egy adott szervezeten belül volt megtalálható az ágazati és a funkcionális ténykedés. Nevezetesen a pénzügyi osztály ágazati feladatot látott el, amikor adóügyeket intézett, de a költségvetési gazdálkodás terén végzett előkészítő, lebonyolító, revizori, stb. ténykedését egyértelműen funkcionális jelleg jellemezte. A szegedi szakigazgatási szervek közül egyeseket intézmény-irányítási, másokat vállalat-felügyeleti jogkör is megillette. Ezen jogosítványokról itt most külön nem szólok. Kiemelést érdemel azonban a hatósági ügyek intézésével foglalkozó szakigazgatási szervek köre. Az államigazgatási hatósági jogalkalmazás keretében ugyanis e szervek a természetes, valamint a jogi személyek és más szervezetek tekintetében jogokat és kötelezettségeket állapíthattak meg, illetve meglévőket változtattak vagy megszüntettek, s határozatuk végrehajtása érdekében jogosultak voltak állami kényszer alkalmazására is. Tipikus hatósági jogalkalmazási terület az építésügyi, az adóhatósági és egyéb, pl. a szabálysértési teendők ellátása. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szakigazgatási szervek közül nem mindegyik volt hatóság is egyben. A tanácsi székház üzemeltetését vég195
