Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Események, körülmények és szereplők a szegedi tanács végrehajtó bizottságának húsz esztendős krónikájában

mind a megyei, mind a városi tanács adott ki hivatalos lapot, negyedévenként vagy két havonként. A közlönyben közre lehetett adni különböző tájékoztatásokat a tanácsi munka köréből, a döntésekkel együtt a hivatalos lap így alkalmas volt a tevékenység későbbi regisztrálására is.

A végrehajtó bizottság az üléseinek napirendjére tűzött témákat általában írásbeli előterjesztés alapján vitatta meg és hozott az ügyben döntést, határozatot. A testület a

III. Tanácstörvény hatályossága idején több alkalommal szabályozta a tanács és a VB. elé kerülő jelentések előkészítésével kapcsolatos teendőket, meghatározta az előterjesztésekkel szembeni követelményeket, rendelkezett a testületek határozatainak nyilvántartásáról, rendezte a döntések végrehajtásának, a végrehajtás ellenőrzésének és a határozatok gyakorlati realizálásáról történő beszámolásnak a rendjét.

A szegedi végrehajtó bizottság 1982. január 21-ei ülésén hozott 4-es számú határozata részletesen foglalkozott ezekkel a teendőkkel. Elöljáróban rögzítette, hogy a tanács vagy a végrehajtó bizottság elé kerülő minden előterjesztés, beszámoló, tájékoztató, vagy más elnevezésű írásbeli anyag a határozat alkalmazása szempontjából jelentésnek minősül, ami két részből áll: az értékelő (leíró és elemző) részből, valamint a határozati javaslatból. Az első, az értékelő részben utalni kell arra, hogy a testület az adott témával korábban foglalkozott-e, s ha igen, milyen döntése született, a végrehajtás milyen tapasztalatokkal járt. A tárgyalásra kerülő kérdésben milyen jogszabályok és korábbi tanácsi döntések állapítanak meg feladatokat, vannak-e központi vagy megyei szervek által kialakított állásfoglalások, melyek a városi döntést befolyásolhatják. A jelentésben jelezni kellett minden olyan tényt és adatot, amik a tárgyilagos értékeléshez és a megalapozott döntéshez alapul szolgáltak. A szakmai elemzésen túl szükség volt a társadalmi, politikai, gazdasági és egyéb összefüggések jelzésére, az esetleg korábbi hasonló tárgyú döntések révén elért eredmények, illetve a jelentkező hiányosságok közreadására. A jelentésben tájékoztatást kellett adni az előkészítésben résztvevőkről, álláspontjukról, esetleges eltérő véleményükről. Ha a kérdésben több döntési változat is lehetséges volt, az alternatívák melletti és az ellenük szóló érveket, azok várható hatását is jelezni kellett. Anyagi eszközöket igénylő feladatok megállapításának kezdeményezése esetén utalni volt szükséges a fedezet összegszerűségére és a lehetséges forrásokra is.

A végrehajtó bizottság megszabta a határozati javaslat tartalmi követelményeit. A döntés tervezetét egyértelműen volt szükséges rögzíteni, de a határozatban nem kellett indokolni. Fel kellett azonban tüntetni a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt, rendelkezni kellett a határozat közlésének módjáról (kihirdetés, megküldés, stb).

A VB. rendelkezett a testületi jelentések alaki követelményeiről is. Ezek között szerepelt, hogy a különböző típusú jelentések milyen terjedelműek lehetnek, másrészt, hogy a tájékoztatás érdekében a jelentésekhez milyen mellékleteket kell vagy lehet csatolni .

A jelentések elkészítésének és előterjesztésének rendjéről szóló részben a VB. olyan előírásokat állapított meg, melyek az érdekeltekkel történő előzetes egyeztetést, a különböző vélemények megszerzését és a törvényességi felülvizsgálathoz szükséges idő biztosítását szabályozták. Az előzetes törvényességi felülvizsgálat a VB-titkár jog190