Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Események, körülmények és szereplők a szegedi tanács végrehajtó bizottságának húsz esztendős krónikájában
körébe tartozott, e feladatát azonban a titkárság szervezési és jogi osztálya útján is elláthatta. Végül a határozat e részében voltak olvashatók olyan szabályok, melyek a jelentéseknek az ülésen résztvevők részére történő megküldéséről, a példány számról, az irányadó határidőkről, stb. szóltak. A végrehajtó bizottság említett határozata kitért a testületi döntések nyilvántartására, ami ezek későbbi megtalálását, másrészt a végrehajtási határidő rögzítését szolgálta elsődlegesen. Az előírások között kiemelt fontosságúaknak minősíthetők azok, melyek a határozatok végrehajtásáról, a végrehajtás ellenőrzéséről és a megvalósításról történő beszámolásról szólnak. A VB. határozatának ebben a részében aprólékos előírások is fellelhetők, hiszen a végrehajtásért felelős szerv vagy személy esetleges mulasztása ezáltal vált szankcionálhatóvá. A tanácsi tevékenységgel kapcsolatban általánosnak volt mondható az a tapasztalat, hogy a meghozatalkor megalapozottnak és társadalmi szempontból szükségesnek ítélt határozatok gyakran nem jelentettek előrelépést, nem eredményezték a várt kedvező hatást, mivel végrehajtásuk nem volt következetes vagy el is maradt. Ez alól a szegedi gyakorlat sem jelentett kivételt, annak ellenére, hogy a végrehajtó bizottság törekedett döntései sorsának figyelemmel kísérésére nemcsak a tisztségviselők és a hivatali szervezet munkatársai révén, hanem úgy is, hogy a testület nem függetlenített tagjaiból időről időre bizottságot alakított, s a határozatok végrehajtásáról ez adott tájékoztatást. Természetesen ez az ellenőrzési forma is hordozott magában buktatókat, különösen a nagyobb szakmai tájékozottságot igénylő ügyek megítélésénél. A hierarchikus irányítás indokolta, hogy a végrehajtó bizottság határozatában külön fejezetben foglalkozott a megyei testületek döntéseinek, rendelkezéseinek nyilvántartásával, azoknak a különböző városi tanácsi szervekkel történő megismertetésével, a végrehajtás érdekében szükséges teendők megállapításával, az előírások gyakorlati realizálásával és a tett intézkedésekről beszámolással. Természetesen a végrehajtó bizottság 4/1982. számú határozatának részleteire a jelen feldolgozás keretében nincs mód kitérni, mégis talán az előzőekben utalásszerűén leírtak is jelzik, hogy a testület a szabályozás megalkotásával működésének fontos módszereit, követelményeit kívánta meghatározni. De mint sok más területen, a testületi munka terén is a gyakorlatban nem, vagy nem következetesen és maradéktalanul valósultak meg az előírások. Itt is érvényesült az a megállapítás, melynek az az alapja, hogy az élet gyakran rácáfol a szabályokra, s — mint mondani szokás — nem engedi magát „skatulyába” zárni. Tanulmányomban külön foglalkozom a végrehajtó bizottság feladataival és a hatáskörébe tartozó egyes ügyekben végzett munkájával, elsődlegesen az évek során hozott döntések, határozatok bemutatásával. Ezen túlmenően a testületi működéssel kapcsolatban rendelkezésre állnak olyan számszerű adatok is, melyek az adott szerv tevékenységét illusztrálják, a nélkül azonban, hogy a munka érdemére ezekből következtetni lehetne. Nézetem szerint ennek ellenére indokolt a statisztikákat közzétenni. Az 1/a. jelű táblázatban közlöm a húsz éves időtartamú tanácsi testületi működés egyes, számokban rögzíthető jellemzőit. A kimutatás ciklusonként tartalmazza mind a városi tanács, mind pedig a VB. üléseinek és a hozott döntéseknek a számát. Az adatok eltérő nagyságrendje jól mutatja a két testület operativitásának különbözőségét. Az 1/b. 191
