Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Jegyzetek a szegedi tanácsok közlönyeiről

tárgyalta azt a jelentést,8 mely a tanácsi belső információs rendszerről és a tömegkommunikációs eszközökkel kialakított kapcsolatokról szólt. A jelentés rámutatott arra: „ha valaki érvényre igyekszik juttatni érdekeit, szeretné befolyásolni a közvéleményt, (ha) fontosnak ítéli, hogy döntései előkészítésébe beépítse egy kisebb szakmai, vagy egy nagyobb laikus közösség véleményét, (szükséges, hogy) döntéseinek nyilvánosságot adjon, (s) nem nélkülözheti az információs rendszerekben való anyagi, szervezeti vagy szellemi részvételt.”

Az előterjesztő áttekintette azt a tájékoztatási eszközrendszert, mellyel a városi tanács rendelkezett. Az eszközök közül elsőnek utalt a hivatalos közlönyre, s méltatta azt a segítséget, melyet az a tanácstagok, a hivatali szervezet munkatársai, valamint a városban működő intézmények, vállalatok és más szervek munkájához a tanácsi rendelkezésekről, döntésekről történő ismertetéssel hosszú éveken keresztül nyújtott. A tanácsülések nyilvánosságát, az ezekről egyenesben adott helyi televíziós közvetítéseket, a VB-üléseket követő sajtótájékoztatásokat ugyancsak a közvélemény, a város lakossága informálásának tényezői közé sorolta az előterjesztő. Kitért az akkor egy éves „Szeged” című várospolitikai periodikára is, mely ugyan nem vállalkozhat eseménycentrikus tájékoztatásra, és napi információkhoz kötődő szerkesztési elveket sem valósíthat meg, de a várospolitika fórumaként jövőbeni szerepét nem tekintette lebecsülhe- tőnek. Bár a tanács határozata9 a közlönnyel kapcsolatban nem tartalmazott külön előírásokat, a hiteles és sokoldalú tájékoztatás szükségességének hangsúlyozásával a hivatalos lap teendőire is felhívta a figyelmet.

Az 1990 őszén megalakult városi önkormányzat testületé a következő év elejétől jelenteti meg hivatalos lapját, Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Közlönyét. Ennek tartalmi elemzése már egy további feldolgozás témája lehet, most csupán arra utalok, hogy a jogelőd tanács hivatalos lapját előzménynek elismerve XXXII. évfolyamként adta ki az önkormányzati működés első esztendejében megjelent közlönyeit a közgyűlés, és számozása évenként azóta is ennek megfelelően történik.

Más a története a megyei tanács hivatalos lapjának. A Szegedre költözött szerv 1962 áprilisában a Csongrád Megyei Tanács Értesítője elnevezéssel, I. évfolyam 1. szám megjelöléssel jelentette meg hivatalos lapját,10 s már ebben is fellelhetők voltak a későbbiek során többé-kevésbé állandónak mondható tartalmi elemek. így a kiadvány tájékoztatást adott személyi ügyekről (kinevezések, felmentések, kitüntetések, stb.), közreadta a megyei tanács és végrehajtó bizottsága jelentősebb határozatait, tartalmazott különböző közleményeket, ismertette az akkortájt megjelent fontosabb jogszabályokat, végül a „Kérdés-felelet” rovatban reagált a kiadójához eljuttatott problémák megoldására.

Ez a tagolás mintegy tíz éven keresztül megmaradt, egyedül az utolsóként jelzett rész hiányzott néhány szám után. Ez alatt az időszak alatt viszont változatos témájú információkat találhatunk a közlemények között. így az 1961 végén elkészült tanácsi

8 Szeged Megyei Városi Tanács elnökhelyettesének 11.801/1989. számú, 1989. június 5-én kelt előterjesztése.

9 51/1989. (VI. 15.) T. szám.

10 Megtalálható a Somogyi-könyvtárban G. 298 nyilvántartási számon.

180