Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Jegyzetek a szegedi tanácsok közlönyeiről
székházra vonatkozó adatokat adták közre, elvi igényű, mégis gyakorlatias ismertetés jelent meg a végrehajtó bizottságról, külön írás foglalkozott a megye helyi iparával, az időszerű város- és községrendezési feladatokkal. A II. évfolyam 4. számának fejlécén 1963 szeptemberében új cím olvasható, ekkor a Csongrád Megyei Tanács Hivatalos lapja elnevezéssel jelent meg. Évente általában 4-6 szám kiadására került sor, a közlöny egy-egy számának terjedelme 8 és 40 oldal között változott. Előállítását a Hódmezővásárhelyi Nyomdaipari Vállalat végezte, kiadóként a megyei tanács titkársága, felelősként pedig a VB-titkár szerepelt az impresszumon. A nyomdai kivitelezés 1966 közepén változott, s olyan megoldás érvényesült, amilyen az országos szervek által kiadott közlönyöket is jellemezte. A már említett MT TH utasítás alapján 1971-től, a kiadvány X. évfolyamától kezdődően a Csongrád megyei hivatalos lap esetében is módosult a cím. Az 1990-ben bekövetkezett megszűnésig ugyanis Csongrád Megye Tanácsának Közlönye volt olvasható fejlécén, így érte meg a XXIX. évfolyamot. A közlöny tartalma állandósult, a személyi részt a megyei tanács és végrehajtó bizottsága jelentősebb határozatainak közreadása követte, ezen túlmenően pedig tartalmazta a megye városai tanácsi testületéinek fontosabb döntéseit is. A csongrádi, hódmezővásárhelyi, makói és szentesi határozatok tartoztak e körbe, a megyei városi jogállású Szeged tanácsi testületéinek rendelkezései 1972 augusztusától jelentek meg a megyei közlönyben. Ugyanebben az évben új fejezettel is gazdagodott a lap, most már rendszeresen tartalmazta a megyei tisztségviselők és a szakigazgatási szervek vezetői által kiadott irányelveket és állás- foglalásokat, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy ezek ismertetésével elősegítse a megyében az egységes jogértelmezést és jogalkalmazást a hatósági munka és egyéb tanácsi tevékenység terén. A közlönyt 1972-től általában havonta adták ki, szinte minden évben előfordult azonban, hogy egy vagy két összevont szám jelent meg, főként a nyári hónapokban. Az 1975. évi 2. számtól kezdődően a közlönyt a megyei tanács házi nyomdája állította elő, aminek oka minden bizonnyal a költségek csökkentése és a nyomdai átfutási idő lerövidítése volt. A különböző elnevezéssel 1962 és 1990 között megjelent, időben 29 évfolyamú megyei hivatalos lap mintegy 270-275 számot jelenít meg, a kettős számok mennyisége húszra tehető. 1981-től találunk éves szám- és tárgymutatót, igaz, nem valamennyi évfolyamhoz. Ettől kezdődően előfordulnak külön számok is, ezek egyikében például a megyei tanácsnak és szerveinek szervezeti és működési szabályzatát adták ki. Külön kiadású — vagyis a havi számokon felüli — közlönyök 1984-től egyre gyakoribbak, évente két-három ilyen kiadvány jelent meg. így tették közzé pl. az 1985. évi általános tanácsválasztások megyei eredményeit, a különböző területen működő tanácsi szervek közti kapcsolati rend szabályait, a felügyeleti vizsgálatok rendjét. 1988-tól rendszeressé váltak ezek a lényegüket tekintve módszertani füzetek, akkor három, a következő évben már négy, végül 1990-ben két ilyen külön szám jelent meg a hivatalos lap funkcióját betöltő közlönyök mellett. Az „Osztályról osztályra” elnevezésű részben ágazati közigazgatási témák (egészségügyi ellátás, intézmények pénzügyi helyzete, stb.) szerepeltek, a „Szomszédolás” rovatban nem tanácsi szervekkel való együttműködés, 181
