Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Jegyzetek a szegedi tanácsok közlönyeiről
végrehajtó bizottság és a városi közreműködéssel megválasztott megyei tanácstagokról, valamint a városi hivatali szervezet vezetőiről. Az idők folyamán állandónak tekinthető egyéb rovatok is kialakultak. így 94 közlönyben jelentek meg személyi hírek (kinevezések, kitüntetések, stb.), 71 számban volt olvasható tájékoztatás a tanácsi munkát érintő, frissen megjelent jogszabályokról. 47 közlöny adott közre híreket időszerű tanácsi eseményekről, szakmai jellegű könyvekről és folyóirat-cikkekről pedig 18 közlönyből szerezhettek tudomást az olvasók. A közlöny 1984. évi 4. számának melléklete a szegedi városkörnyék községeire vonatkozó fontosabb tanácsi adatokat tartalmazta, aminek a járások megszüntetése adott időszerűséget. Érdekességként megemlítendő, hogy a „Szeged” várospolitikai folyóiratot 1988. évi kezdeti példányain ugyancsak a közlöny mellékletének tüntették fel, aminek az lehetett a háttere, hogy önálló kiadásának engedélyezésére a kísérleti jellegűnek tekintett első számok esetében nem volt kellő biztosíték. A közlönyben megjelentek áttekintése — akár egy év vonatkozásában, különösen pedig több esztendőt véve figyelembe — akkor lehet eredményes, ha a közölt adatokról megfelelő mutató ad tájékoztatást. Azonban Szegeden sem a Híradó, sem pedig a közlöny egyes évfolyamaihoz év végén nem készült ilyen eligazító összeállítás, ennek hiánya a kiadvány felhasználását természetesen jelentős mértékben gátolta. Ezért utóbb, már a Polgármesteri Hivatal részéről e hiányosság kiküszöbölésére most folyamatosan kerül sor az éves szám- és tárgymutatók elkészítésével. A közel három évtized alatt megjelent évfolyamok tartalommutatója a helytörténettel, valamint a közigazgatási tevékenység alakulásával foglalkozók részére kutató munkájukhoz minden bizonnyal hasznos lesz. A szegedi tanácsi testületek vagy vezetők nem foglalkoztak gyakran a közlöny kiadásának, tartalmának és fogadtatásának kérdéseivel. Hatásának javítására mégis kitért a végrehajtó bizottság, amikor 1975 nyarán a titkárság munkáját értékelte. A testület határozatában6 kötelezte a szerv vezetőjét, vizsgálja meg, hogy a tanácstagok informáltságának javítása érdekében a közlönyt milyen közleményekkel, tájékoztatásokkal lehet kiegészíteni. Hosszabb idő után, 1987 elején a tanácselnök a közlöny kiadásának legfontosabb kérdéseit szabályozva7 meghatározta a kiadásért felelős VB-titkár teendőit, a szerkesztéssel a titkárságot bízta meg, míg az előállítás és a forgalmazás, valamint a nyilvántartások vezetése és a kötelespéldányok szolgáltatásának feladatai a gazdasági ellátó szervezetre hárultak. Intézkedett a közlöny előfizetésének és példányonkénti árusításának megszervezéséről is. Ennek eredményeként számos szegedi szervezet (vállalatok, ügyvédi irodák, stb.) vált a lap előfizetőjévé, és az ügyfélszolgálati irodában is megnőtt a közlöny vásárlás. A korábban gyakran joggal hiányolt nyilvánosság és a közvélemény megfelelő informálása iránti fokozott igények a tanácsrendszer utolsó periódusában természetesen a városi tanácsi testületek tevékenységét is befolyásolták Szegeden. Az egyre érzékelhetőbb társadalmi elvárásokkal magyarázható, hogy a városi tanács 1989 nyarán meg6 122/1975. (VII. 3.) VB. számú határozat 3/ pontja. 7 Szeged Megyei Városi Tanács elnökének 11.347/1987. számú, 1987. február 2-án kelt intézkedése. 179
