Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Helyi rendeletalkotás Szegeden a Tanácsrendszer idején

gítő tevékenysége szabályait, és újra szabályozta a felügyeletért felelős tanácsi vezetők teendőit. A tanácsi lakóterületi tevékenység a városi önkormányzat megalakulásával érthetően megszűnt, a tanácsrendelet hatályon kívül helyezésére viszont csak 1991 végén került sor a közgyűlés 46-os számú rendeletével.

15./ A tanácsrendszer idején az önkormányzati eszmeiség jelentkezésére utalt, hogy már a harmadik tanácstörvényt megelőző évben rendeletet alkotott a tanács Szeged város címerének használatáról. Az 1/1970. számú rendelet sajátos módon nem adott leírást Szeged címeréről, csupán arról szólt, hogy a címert a városra utaló és díszítő jelképként lehet használni, de hatósági eljárás során nem szabad alkalmazni. Rendelkezett a tanács az ábrázolás mikéntjéről, és meghatározta a címer engedély nélküli használatának eseteit, körülményeit. Az állami címer elsődlegességének biztosításával többnyire csak tanácsi rendezvények alkalmával, különböző tanácsi kiadványokon volt szabad a város címerét engedély nélkül használni, s a tanácsrendeletben egyes tanácsi intézmények (Nemzeti Színház, Idegenforgalmi Hivatal, Szabadtéri Játékok Igazgatósága) kaptak jogot címerhasználatra. E körön kívül még az előállításhoz is a tanácselnök engedélyére volt szükség. Ez — kereskedelmi forgalomban történő értékesítés esetén — díjfizetési kötelezettséggel járhatott. A jogszabály intézkedett az engedély visszavonásának feltételeiről, valamint az előírások megszegése esetére a szabálysértés miatti felelősségre vonásról.

A négy év múlva Szeged város címeréről címmel alkotott 6/1974. számú rendeletben a tanács megadta a címer leírását, az a város régi címerének egyes, meghatározó elemeit tartalmazta ugyan, de bizonyos tekintetben modernizáló és aktualizáló megoldásokat is tartalmazott. A címer hiteles rajzát a rendelet mellékleteként tette közzé a tanács. Részletesen szabályozta a címer-ábrázolás és használat általános kérdéseit, s rendelkezett az engedély nélküli használat köréről, megmaradva a tanácsi szféra keretei között. Mégis tett a jogalkotó olyan megkülönböztetést, hogy az előzőekben már említett tanácsi intézményeken kívül másoknak engedélyre volt szükségük, ha a város címerét használni akarták. A tanácsi vállalatok azonban emblémaként alkalmazhatták külön engedély nélkül. A használat engedélyezésének szabályozása a korábbi tanács- rendelet előírásaihoz hasonlóan történt.

A tanács 7/1974. számú rendelete a díszpolgárságról szólt, s ez is egyik megjelenési formája volt a települések bizonyos fokú önállósodásának. A rendelet szerint a tanács díszpolgári cím adományozásával azoknak a személyeknek a kimagasló érdemeit ismerte el, akik a város és lakói érdekében huzamos időn át példamutató eredményességgel munkálkodtak, s különböző területeken kifejtett tevékenységükkel, maradandó alkotásaikkal elősegítették Szeged fejlődését, hozzájárultak a város lakóinak anyagi és szellemi jóléte gyarapodásához.

A tanácsrendelet szerint a díszpolgárt különböző kiváltságok, előnyök illették meg. Kitért a jogszabály az eljárási rendre, intézkedett a díszpolgári oklevélről és emlékéremről, valamint az adományozásnak a díszpolgárok könyvében történő nyilvántartásáról. A rendelet melléklete tartalmazta az oklevél mintáját és az emlékérem leírását.

171