Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Helyi rendeletalkotás Szegeden a Tanácsrendszer idején

irányadó 30 napos ügyintézési határidőnél rövidebb idő alatt intézendő ügyeket. Azonnal, 3 napon belül, legfeljebb 8, illetve 15 nap alatt elintézendő ügykategóriákat határozott meg a rendelet a különböző ágazatok terén. Egyszeri módosítást követően a tanácsrendeletet a közgyűlés 1991 végén hatályon kívül helyezte.

Kormány-rendeletre alapozva döntött a tanács 6/1989. számú rendeletében az ügyfélfogadás rendjéről. A rendelet hatálya nem csak a hatósági ügyintézést végző szakigazgatási szervekre terjedt ki, hanem a tanácsi irányítású intézmények közül azokra is (családi eseményeket rendező iroda, városgondnokság, közterület-felügyelet, piacigazgatóság), melyek tevékenységét mindennapos lakossági igénybevétel jellemezte. Az úgynevezett tanácsi vállalatok és az előző felsorolásban nem szereplő intézmények esetében az ügyfélfogadást a szervezet vezetője a tanácsrendeletben foglaltakra figyelemmel önállóan szabályozhatta.

A tanácsrendelet szerint a hét két munkanapján kellett ügyfélfogadást tartani, ezek közül egyik alkalommal úgynevezett hosszabbított munkaidőben, 18 óráig. Általánossá tette a jogszabály a szombati ügyeleti szolgálatot. A tanács az első fokú szervezetén — a vb-hivatalon — belül működő ügyfélszolgálati iroda részére érdemi ügydöntő hatásköröket is telepített, ezeket általános tájékoztató tevékenységén felül látta el. Ez a tanácsrendelet is 1991 végéig volt hatályban.

14./ A tanács lakossági kapcsolatainak egyik szervezeti formájaként 1974-től kezdődően úgynevezett tanácskozási központok működtek Szegeden. Elsődlegesen a tanácstagok választókerületi munkájának segítésére voltak hivatottak, s az volt létrehozásuk, majd működtetésük célja, hogy rajtuk keresztül meg lehessen oldani a lakosság körében a várospolitikai célkitűzések ismertetését. Egyúttal legyenek olyan fórumok, melyek révén megismerhető az állampolgárok véleménye, másrészt a lakosságot általuk mozgósítani lehessen közérdekű feladatokban való részvételre.

Több éves tapasztalat-szerzés után a tanács 5/1980. számú rendeletében rögzítette a tanácskozási központokra vonatkozó szervezeti, feladatköri és működési szabályokat. A tanácskozási központ több tanácstagi választókerületet foglalt magában, a központok számát, működési területét és székhelyét a végrehajtó bizottság volt jogosult megállapítani. A központot a tanács által megbízott tanácstag vezette. A tanácsrendelet felsorolta a tanácskozási központ útján megvalósítandó feladatokat, elsődlegesen a lakosság tájékoztatása céljából fontos teendőiket emelte ki. A lakosságnak a társadalmi munkában történő részvételre mozgósítása ugyancsak szerepelt a teendők között, miként az is, hogy a közérdekű ügyekre vonatkozó állampolgári véleményeket, észrevételeket és javaslatokat is e fórum révén célszerű összegyűjteni, esetleg vitára bocsájta- ni, azokban állást foglalni, vagy a döntésre jogosult szervhez továbbítani. Jelen feldolgozásunk témája szempontjából említésre érdemesnek tartjuk, hogy a város lakosságát széles körben érintő néhány tanácsrendelet tervezetét a tanácskozási központokban megvitatták és az észrevételek a rendelet megalkotása során mérlegelésre kerültek.

A tanácskozási központok működésére vonatkozó előírások közül utalunk éves programjuk kialakítására, amihez a tanácsi testületek által meghatározott témák is hozzájárultak. A központok tanácskozásai nyilvánosak voltak, azokon bárki meghívás nélkül is részt vehetett és véleményt nyilváníthatott. A központ vezetőjének teendőit rög168