Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Helyi rendeletalkotás Szegeden a Tanácsrendszer idején

döntési jogkörébe tartozó ügyeket, melyek a lakosság életkörülményeit közvetlenül érintették, ezért a döntés előtt kötelezően ki kellett kérni a tanácstag véleményét. Ezek között szerepeltek olyan kérdések, mint pl. út- és járdaépítés, a közműhálózat felújítá­sa vagy fejlesztése, környezeti ártalommal járó létesítmény telepítése, utcaelnevezés. A végrehajtó bizottságra vonatkozó rendelkezések ugyancsak külön fejezetben kerültek elhelyezésre valamennyi szabályzatban. A testület létszámának rögzítése után a feladatokat és a hatásköröket rendezték a SzMSz-ek, majd — a tanácsülésről szóló részhez hasonlóan — a működés kérdéseit tartalmazó szabályok következtek. A tisztségviselőkről, vagyis a tanácselnökről, a helyetteseiről és a vb-titkárról szóló rendelkezések voltak találhatók a szabályzatok következő részében. A tanácsel­nök teendőit a tanács működésével, a tanácsi bizottságokkal, a tanácstagokkal, a tiszt­ségviselők munkájával, a szakigazgatási szervek tevékenységével és a nem tanácsi szervekkel való kapcsolattartással összefüggésben részletezték. Az elnökhelyettesi ál­talános tennivalók mellett megállapították elkülönített saját feladataikat, az úgyneve­zett tevékenységi felügyelet elveinek megfelelően. Kezdetben a szabályzat megfogal­mazott olyan — központi elképzelések szerinti — igényt, hogy az elnökhelyettesek ve­zessenek bizottságot vagy többet is, utóbb azonban ez már nem szerepelt a szegedi SzMSz-ekben, mivel a megoldás hibásnak bizonyult a gyakorlatban. A tanácsrendelet e fejezete foglalkozott még a vb-titkár helyzetével kapcsolatos kérdésekkel. A következő részben központilag kevésbé szabályozott témával, a bizottságokkal foglalkozott valamennyi szabályzat. Felsorolta a jogalkotó a bizottságokat, de kimond­ta azt is, hogy e felsorolás magát a tanács testületét nem köti, vagyis indokolt esetben a bizottságokat átszervezheti vagy más bizottságokat is alakíthat. A szabályzat tartal­mazta azt is, hogy az egyes bizottságok milyen konkrét feladatokat látnak el, termé­szetesen a bizottságokra vonatkozó általános előírásokon túlmenően. A tanács a bizott­ságokra bízta, hogy működésük részletes szabályait megállapítsák, mégis — az egysé­ges elvek érdekében — néhány kötelezően figyelembe veendő követelményt rögzített. E fejezetben foglalkozott a szabályzat az albizottságokkal és a létrehozható szakbizott­ságokkal. A tanács hivatali szervezetének, a szakigazgatási szerveknek a felsorolása volt a szabályzatok következő fejezetének tartalma. A jogalkotó elrendelte, hogy a szakigaz­gatási szervek feladataik alapul vételével készítsenek ügyrendet, s meghatározta ezek tartalmi követelményeit. A rendelet egyes előírásai a szakigazgatási szervek közötti együttműködési kötelezettség területeit rögzítették. Rendelkezések voltak találhatók a szakigazgatási szervek vezetőinek jogállására, a tevékenységüket megalapozó szabá­lyok meghatározására is. A szabályzatok kitértek a döntően első fokú hatósági felada­tokat ellátó vb-hivatalra, s utaltak a tanácsi vállalatokra és intézményekre, az ezekkel kapcsolatos felügyeleti, illetve irányítói jogosítványok azonban országos jogszabá­lyokban nyertek rendezést. A SzMSz-ek témaköréhez kapcsolhatók a tanácsi munkával összefüggő egyéb he­lyi rendeletek. Ezek egyike a hatósági jogosítványok gyakorlása során az általánosnál rövidebb ügyintézési határidők megállapítására irányult annak érdekében, hogy az ügyfelek egyszerűbb ügyeit minél rövidebb idő alatt elintézzék. Országos kezdemé­nyezésre Szegeden a 2/1987. számú tanácsrendelet állapította meg az általánosan 167

Next

/
Thumbnails
Contents