Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Helyi rendeletalkotás Szegeden a Tanácsrendszer idején

tartása érdekében számos környezetvédelmi előírás található benne, helyenként gazdasági tartalmú szankciókkal is alátámasztott rendezéssel (pl. a közterületen lerakott hulladék elhelyezője öt napon belül köteles azt eltávolítani, s ha e kötelezettségének nem tesz eleget, a Városgazdálkodási Vállalat gondoskodik — kétszeres díj ellenében — az elszállításról). A tanácsrendelet kötelezte a használót a kirakat, ablak, kapu, cég- és reklámtábla, utcanévtábla, közvilágítási lámpa és egyéb tárgyak szükség szerinti megtisztítására, az utcai hulladékgyűjtők karbantartásáról és rendszeres ürítéséről gondoskodás pedig a Városgondnokság dolga. Több rendelkezés volt található a közterületeken a hó eltakarítására, a közutak és járdák síkosságának megszűntetésére.

Az illetékes tanácsi szakigazgatási szervet arra kötelezte a tanácsrendelet, hogy legalább évente szervezzen díjtalan lomtalanítási akciót. Biztosítsa, hogy a kijelölt útvonalakon gépi úttisztítást végezzenek, s jelöljön ki szemétlerakó-helyeket, a köztisztasági szolgáltatásokról pedig a lakosság kapjon tájékoztatást. Új előírásként jelent meg a tanácsrendeletben, hogy hirdetményt, plakátot, falragaszt csak az e célra kijelölt helyen szabad elhelyezni, s intézkedett a rendelet arról is, hogy a másutt elhelyezett, vagy idejét múlt hirdetéseket az elhelyezője tartozik eltávolítani.

A tanács rendeletében kijelölte az előírások betartásának ellenőrzésére hivatott szerveket is. A szabálysértésre utalás hasonló a korábbi megoldáshoz, vagyis országos jogszabály alapján kerülhet sor felelősségre vonásra. A melléklet a rendszeres szemét- szállításba bekapcsolt területek megállapítása mellett feltüntette az új típusú, nagyobb befogadó képességű tartályok ürítésének gyakoriságát is.

Ezt a tanácsrendeletet csekély mértékben 1989-ben a tanács, majd 1991-ben már a városi önkormányzat közgyűlése módosította, végül az 1994. február 15-én hatályba lépett 3-as számú közgyűlési rendelet meg is szüntette, egyúttal pedig új szabályozást adott.

2./ A helyi jogi szabályozás hagyományosan kiterjedt a közterületek rendeltetéstől eltérő használatának, az úgynevezett közterület-foglalásnak a kérdéseire. A tanács- rendszer idején Szegeden első ízben a 4/1959. számú tanácsrendelet foglalkozott e témával. A rendelet a közterület fogalmi körébe vonta azokat az állami tulajdonban lévő ingatlanokat és területeket, melyeket telekkönyvileg közterületként tartottak nyilván (utak, utcák, terek, gyalogjárók, közparkok, játszóterek, valamint épületekkel, építményekkel, iparvágánnyal, stb. elfoglalt területek), de ebbe a körbe tartozott a Tisza hullámtere és a tiszai rakpart is. Nem minősítette viszont ilyen területnek a piac- és vásártereket, mert ezek használatára külön történt szabályozás.

A közterület-foglalás a rendelet szerint csak hatósági engedély alapján és — általában — díjfizetés ellenében volt lehetséges. Az engedélyezési jogcímeket részletesen felsorolta a jogalkotó, ezek között tipikusnak tekinthető a járdafoglalás (rakodás alkalmával áruval, göngyöleggel, építkezésnél állvánnyal, építési anyaggal, másutt állandó jellegű szemétgyűjtőkkel, stb.). Engedélyezhető volt ideiglenes útelzárás miatt, árusítás és közterületen folytatott egyéb tevékenység (vendéglátóipari előkertek céljára, utcai mérlegesek tevékenységéhez, járműőrzésre), hirdetőeszközök, cégtáblák elhelyezésére, állandó jellegű létesítmények (pl. iparvágány, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, kábel, távbeszélőfülke, benzinkút) telepítésére és fenntartására, közlekedési válla136