Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Helyi rendeletalkotás Szegeden a Tanácsrendszer idején
hatóságok jogosultak és kötelesek intézkedni a „Kuka’’-tartályok házon belüli elhelyezésének megoldására. A háziszemét elszállításáért az ingatlan tulajdonosa szemétfuvarozási díjat volt köteles fizetni, ennek mértékét az árhatóság állapította meg, a díj meghatározása szempontjából pedig az ingatlan nagysága, az épületben lévő helyiségek száma volt döntő. A rendelet kitért a díjfizetés alá nem eső helyiségek, illetve körülmények szabályozására, az intézményekre, üzemekre pedig eltérő előírásokat adott. A záró rendelkezések között szabálysértési tényállások (pl. a járdatakarítás elmulasztása, szabálytalan szemétlerakás, a közterület szennyezése) találhatók. A tanácsrendeletet utóbb két ízben módosította a tanács: 1966 elején a szemétel- fuvarozási díj fizetésének módját változtatta meg, míg 1970-ben a díjfizetési rendelkezések kivételével minden más előírást hatályon kívül helyezett, tekintettel arra, hogy megjelent a 9/1970. /IX.5./ Eü.M.-ÉVM. számú együttes rendelet, s azzal együtt az egész országra kiterjedő Köztisztasági Szabályzat. A tanácsrendelet szabálysértési szankciói is feleslegessé váltak, mivel arra nézve is központi jogszabály született. A következő helyi rendelet éppen az országos Köztisztasági Szabályzat végrehajtására került 1972-ben megalkotásra. Az 1/1972. számú tanácsrendelet bevezetője is kiemelte ezt, egyes előírásainál pedig jelezte a jogalkotó, hogy azok az országos jogszabály mely részeihez kapcsolódnak. A rendelet tehát azt a törekvést fejezte ki, hogy Szegeden a Köztisztasági Szabályzat előírásait hogyan kell megvalósítani és a kötelezettségek hogyan oszlanak meg a különböző helyi szervek között. A tanács rendeletében meghatározta a rendszeres szemétszállításba bekapcsolt városrészeket, az elszállítás módját és gyakoriságát (naponta, két naponként, hetente kétszer). Új megoldásként a tanács felhatalmazta a végrehajtó bizottságot a rendszeres szemétszállítás területeinek és feltételeinek megváltoztatására azzal, hogy döntését ki kell hirdetni. Ismét hangsúlyt kaptak a szabványos gyüjtőtartályokra vonatkozó előírások, azok közterületi tárolásának tilalma változatlan maradt. A házon belüli elhelyezést — a tanácsi műszaki osztály szükség szerinti véleményezése után — a lakóbizottság volt jogosult meghatározni. Részletezte a rendelet a szemétfuvarozási díjra vonatkozó szabályokat, felhasználva a korábbi előírások végrehajtása során szerzett tapasztalatokat. A nem háztartási szemét fogalmát és kezelésének, elszállításának kérdéseit ugyancsak megtalálhatjuk a tanácsrendeletben, mely ezen kívül hangsúlyozottan intézkedett a közterületek tisztántartásáról is. Utalást találunk benne arra, hogy a tanácsrendelet előírásainak megszegése miatt országos jogszabályban foglaltak szerint van helye szabálysértési eljárás keretében felelősségre vonásnak. Az 1/1972. számú tanácsrendelet 1989. június 5-éig volt hatályban. A helyi újraszabályozást most is az indokolta, hogy új országos jogszabály, „A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről” tárgyban kibocsájtott 1/1986. /11.21./ ÉVM-Eü.M. számú együttes rendelet jelent meg. A helyi előírásokat tehát ezzel összhangba kellett hozni. A 2/1989. /VI.5./ SzMVT. számú rendeletben a korábbi helyi rendezés óta megváltozott tanácsi szervek (Városgondnokság, Városgazdálkodási Vállalat) köztisztasággal kapcsolatos feladatait rögzítette a jogalkotó tanács testületé. A közterületek tisztán135
