Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)

IV. A város felvirágzása a 18–19. században

ingyenmunkákra, robotolásra és szállásadásra. A kedvező hírek hatására néhány éven belül többen visszaköltöztek (pl. Kecskemétről tíz család) szülőföldjükre. Az újjáépítés gyorsan haladt. Dolny István Csanádi püspök és egyúttal főispán 1700-ban már alkalmasnak találta Makót arra, hogy teljhatalmú megbízottja székhelyéül kijelölje.

Kérdések, feladatok:

Kiknek a segítségével sikerült kiűzni a törököket Magyarország területéről a 17. század végén?

Mit jelentett Makó számára a környéken hosszú ideig elhúzódó háborúskodás? Melyek azok a Makóhoz közel eső várak, amelyekért az 1690-es években jelentős harcok folytak? Keresd meg ezeket a helyeket a térképen!

Mit jelentett Makó számára az 1699-es karlócai béke?

Hogyan népesülhetett be ismét a város, amelynek lakossága jórészt elmenekült a harcok elől?

Milyen kedvezményekkel segítette az udvari kamara az önkéntesen visszatelepü- lőket?

Állapítsd meg, milyen feltételekhez kötötték a szolgáltatások alóli ideiglenes felmentést!

Hogyan nevezzük idegen szóval azokat az állami szolgáltatásokat, amelyek alól mentességet kaptak az ide települők?

Miért nem valósult meg Balassa Imre régi vágya, hogy megszerezze Makó birtokjogát?

Milyen hatással volt a város további fejlődésére a kamarai védelem?

Hogyan függ össze városunk lakóinak hagyománytisztelete a fenti kamarai kiváltságlevéllel?

Irodalom:

Makó története a kezdetektől 1848-ig. Szerk. Blazovich László. Makó, 1993. 117— 144. (Makó monográfiája, 4.) 287-289.

Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. Bp., 1896-1897. I. 310-311. II. 365-366.

Ki kicsoda a történelemben? Szerk. Szabolcs Ottó és Závodszky Géza. Bp., 1990. 250., 344.

Dömötör Attila: Történelmi Lexikon. Bp., 1999. 376.

93