Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
IV. A város felvirágzása a 18–19. században
23. 1702. január 11. „...ő határokon és földükön pusztán és paragul álló szilvásokat és szőllóTcet...munkálanák és feltisztítanák, felosztanák...” „Minek utána a makai bírák esküdtek és lakosok mi nékünk élőnkben atták, hogy ő határokon földükön pusztán és paragul álló szilvásokat és szőllőket az már be szállót szegény embereknek, kik munkálanák és feltisztítanák, felosztanák, és ilyen móddal és conditioval, hogy most eleinten az puszta szilvás kerteket és szőlőket föl böcsülnék, mit érne mostanában, és ha négy esztendő alatt valahonnan gazdája haza találna az vidéki helyekrül jünnyi, s az maga saját jószágát vissza akarná vennyi, tehát ujonon azon szöllő avagy szilvás kert bizonyos eskütt emberek által böcsültessék fel mit érne már feltisztítva és kapálva, amivel azután ezen utolsó böcsü az elsőt hiperállya, azon pinzel tartozzék az megjütt gazdája le tennyi, és így vehesse kézihez azon jószágot, avagy amint más helyeken cselekedni szoknak, az felét vehesse vissza azon jószágnak, aki pediglen négy esztendő múlván haza nem jütt, többé vissza nem veheti, hanem azé lészen, az ki feltisztította és munkálotta, mellynek nagyobb bizonyságára adgyuk ezen levelünket az tisztünk szubkriptioja és pöcséte alatt. Szegediny die undecima January 1702. Cr. Praefecturatum ibidem.” FORRÁS: CSML ML Makó városát régi időktől érdeklő fontosabb iratok. 8. Magyar. 94 24. A város körüli szőlőskertek
