Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
VII. A rendszerváltások kora Makón (1945-1991)
Makó népessége 1785 és 2001 között 74. Év Össznépesség“ A népesség etnikai megoszlása abszolút szám 1785 = 1 00% magyar szlovák román horvát szerb bunyevác vend, szlovén német cigány egyéb 1 785 9306 100,0 1828 17148 184,0 1850 b 23405 251,5 1857 25584 274,9 1869 27759 298,3 1880 30063 323,0 28377 32 13 29209 11 1388 1890 32663 351,0 32233 73 53 2 13228 35 26 1900 33722 362,4 33289 84 6221231 8 27 1910 34918 375,2 34317 152 150 4 4320844 1920 37141 399,1 36501 253 78 5 171 18997 1930 35824 385,0 35366 246 36 2 11112 2 49 1941 35703 383,7 35296 255 29469 6 44 1949 34084 366,3 33931 52 20 2 10 211 3 53 1960c 29897 321,3 29802 26 9 1 51 25 1 27 1970 30073 323,2 1980 29942 321,7 29868 28 10 1 11 15 6 12 1990 27529 295,8 27453 20 19 1 31 15 10 7 2001 25806 a Az 1785-1949. évi adatok tartalmazzák az 1954-ben Békés megyéhez, Nagykopáncshoz csatolt Bogárzótanya egy része és Kopáncspuszta járandó kiüt. lh.-ek adatait is. E területek népessége: 1900-ban 206 fő, 1910-ben 624 fő, 1920-ban 608 fő, 1930-ban 441 fő, 1941-ben 618 fő, 1949-ben 569 fő. Továbbá szintén tartalmazzák az 1954-ben Békés megyéhez, Békéssám- sonhoz csatolt Csókási tanya (egy rész) adatait is. E terület népessége: 1900-ban 825 fő, 1910-ben 1064 fő, 1920-ban 284 fő, 1930-ban 251 fő, 1941-ben 17 fő, 1949-ben 8 fő, 1960-ban 3 fő, 1970-ben 2 fő. b Makó (népessége: 22811 fő) + Makó-Kopáncs (népessége: 209 fő), c Az 1954-ben Rákoshoz csatolt Bogárzótanya (egy rész, Mezőhegyesi útmenti tanya, Rákosi tanya adatai nélkül. Részletezést lásd Rákosnál. 326
