Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)

VII. A rendszerváltások kora Makón (1945-1991)

70. 1985 „...már látja is a református templom tündöklő, fehér tömbjét...” „Ha az ember Szeged felől érkezik Makóra,... és áthalad az új hídon, már látja is a református templom tündöklő, tömör, fehér tömbjét, már benn is van az alföldi városok tágas, a hellyel sohasem takarékoskodó, hajdan itt- ott kiszögelésekkel, szabálytalan vonalakkal megtört, mára lendületes ívvé egyenesített, növényi zölddel foltos, poros főterén, előtte a Korona Szálló, mert az egykori építők tudták, hova kell tenni, hogy a városba érkező utas rögtön belebotoljon. Bal kézre a... történelmi emlékeket, az erkélyről szó­noklók rég eltűnt alakját is felidéző városháza, jobbra a tér Arad felé kanya­rodó végén, a teret klasszikus nyugalmával uraló régi megyeháza, s köztük... még ott sejlik a régi kis boltok emléke, ahogy az új csipkeházak és a velük szemben már korszerűbb elképzeléssel, ízléssel, technikával épült bérházak, irodák mögött a megroskadt gerincű földszintes házaké.” Forrás: Lator László: A város dicsérete. In: Szabóky Zsolt: Makó. Bp., 1985. 6-7. Lator László: A város dicsérete. Makó építészetét, mint a többi alföldi mezővárosét, a török kor után, az újratele- pülést követően a 18. században elsősorban az egyházi építkezéssel lehet jellemezni. 1734-ben Jankovics Pál prépost kanonok építtette a város legrégibb épületét, a kálvá­ria kápolnát népies barokk stílusban. Vaskos tornya, egyszerű bejárati ajtónyílása, téglából falazott primitív oltára, két-két oldalablaka van. Az előtte álló mai kőkeresz­teket 1869-ben egy házaspár építtette. A belvárosi római katolikus templom a város első igazán monumentális épülete. Alapkövét 1765-ben tették le a Szent István téren Engl Antal püspök idejében egy régi makói templom helyét jelölve ki számára. 1772-ben készült el, Szent István tiszteleté­re szentelték fel. Latin kereszt alaprajzú, egy hosszhajós, egyszerű külsejű, de gazdag belső architektúrájú, vörös márvány díszítésű pillérekkel tagolt belső szerkezetű temp­lom, mozgalmas barokk stílussal. A szentélyt arányos ív választja el a templomtértől. Szép az amorettekkel díszített rokokó szószéke és klasszicizáló keresztelőmedencéje. Sisakját 1838-ban klasszicizálóra építették át. A belvárosi református templom felépítéséért Szikszai György református lelkész­nek kellett sokat tennie, 1772-től folytak a munkálatok, s valószínűleg már 1774-ben tartottak benne istentiszteletet. Ezt a templomot 1781-ben tűzvész pusztította el, 1784- re épült újjá, tornyait csak 1787-88-ra tudták befejezni. Belső tere a puritánságig egy­szerű, az 1828-as bővítés után készült karzatának mellvédjét stukkók, a födémet rozet- ták díszítik. Szószékét, amely centrálisán helyezkedik el, Erdődy Pál makói asztalos­307

Next

/
Thumbnails
Contents