Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
VII. A rendszerváltások kora Makón (1945-1991)
mester, padjait empire stílusban tölgyfából Joó Sámuel készítette. Orgonája szép arányú és igen jó hangú. A görög katolikus templom Mária Terézia királynő adományából épült a hívek munkaerejével 1776-78-ban. 1786-ban szentelte fel Dragos Mózes nagyváradi püspök Oltalmazó Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Ikonosztázát kántorának fia festette, falképeit 1928-ban Torma Imre makói festőművész készítette. Késő barokk, rokokó és klasszicizáló stíluselemek keverednek benne. A régi zsidótemplom a 18. század végén épülhetett. Külsején a koronázó párkányt és a nagyon szerény díszítésű ablakot kivéve semmi dísz nem volt. A nők részére szolgáló lépcső és karzat az északnyugati oldalon, Dávid koronája a délkeleti oldalon lévő oltár felett helyezkedett el. A hazai zsidótemplomok közül először a makói zsinagógában hangzott el magyar nyelvű prédikáció. Ezt az épületet lebontották. A Csanád vezér téri egykori püspöki rezidencia és kápolna 1826-ban valószínűleg Giba Antal tervei alapján épült. A kápolna bejáratánál négy dór oszlopon timpanon helyezkedik el. 1935-ben itt nyílt meg a Szent Gellért konviktus. A világi építkezésben a reformkor idején történt jelentős előrelépés. Az egykori megyeháza az Alföld egyik legszebb klasszicista stílusú épülete. 1834-1839 között készült el, a városnak is a legjelentősebb középülete lett. A klasszicizmus átformálta Makó városképét, megjelentek elemei a paraszt-, polgár- és nagygazda házakon is. 1820-ban épült a református nagy iskola és a Naschitz-ház, az első klasszicista polgárház, amit a főtéri csipkeházak építése előtt lebontottak. A nemesi kúriák közül kiemelhető az ún. Tőkey-ház, a Lonovics-ház és a Kristóffy-ház. Megkapó szépségűek a régi polgárházak homlokzati füzéres, rozettás díszítőelemei, fény-árnyék hatásai, szimmetriái. A 19. század harmadik negyedében a város meghatározó épületei a romantika jegyében születtek. A városháza ennek a stílusnak az első korszakából való. 1859-ben adták át, tömeghatása impozáns. Középső rizalitját három nagyméretű íves ablak és egy díszes erkély hangsúlyozza ki. Csorba József tervei alapján 1905-re megépült a mai Korona Szálló főtérre néző, díszteremmel ellátott főhomlokzati része. A város legszebb eklektikus stílusú épülete. Az eklektika a millennium idején virágzó stílus volt, az Erzsébet-árvaház (E alakú alaprajza őrzi a Magyar Vöröskereszt elnöknőjének Erzsébet királynénak emlékét), a pénzügyi palota, a járásbíróság (1897) és a főgimnázium (1895) homlokzatát is ez határozza meg. A gimnázium terveit Gerle Lajos (1863-1910) szegedi építészmérnök készítette. A főhomlokzatot csekély kiugrású közép- és sarokrizalitok tagolják, amelyek fölött süvegtetőzet ellensúlyozza a hangsúlyosabb vízszintes tagoló elemek viszonylagos monotóniáját, s teszi igen jellegzetessé az épület megjelenését. A Makói Takarékpénztár 1898-ban épült neogótikus palotáján a vertikális elemek hangsúlyosak, a magyar historizáló stílus egyedülálló világi épületeként tartják számon. Szintén e stílus alkotása az újvárosi római katolikus templom és az evangélikus templom (1903). A makói parasztházak rendeltetésüknek megfelelően az utcától befelé a telek egyik hosszoldalán húzódtak. Az utcára csak a „tisztaszoba” ablakai néztek. A helyiségek az utca felől nézve egymás mögött helyezkedtek el, a lakóház folytatásában 308
