Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
VII. A rendszerváltások kora Makón (1945-1991)
T. János: 1951. október óta működik ez a csoport. Most még kell is, hogy a pedagógusok bekapcsolódjanak, mert így könnyebb a kultúrcsoport szervezése. A járás területén, Földeákon volt a legtöbb látogató a szabadföldi estéken, és ez nagyban a kultúrcsoportnak köszönhető. Az a tanító, aki a középparaszt szerepét alakította, műparaszt volt, egy valódi paraszt jobban tudta volna játszani. Egy pár szereplőt kicserélve tovább engedni javasolja a járás részére. 2. T. Sándor: Maroslelei színjátszó csoport „Kolomp” színműve hasonló a Földeákéhoz. „Molnárné tszcs, tag lesz” időszerű téma, a járási döntőre javaslom. Hiba, hogy a szöveget nem tudták, és hogy kabarészerűen adták elő a színművet. Az utóbbi darabban nem élesedett ki eléggé az asszony és az ember vitája. B. elvtárs: helytelen volt, hogy a „Lidi” a haját és ruháját igazította. Lidinek nem szabad magát hiúnak ábrázolnia. Aki a Sándor szerepét játszotta, meg kell dicsérni, mert szépen hangsúlyoz. A szép magyar nyelvre hívjuk fel a figyelmét, példaképpen állítsuk a többi elé. Vagy a súgó volt hangos, vagy a szereplők nem tudták a szerepet és ezért kellett hangosnak lenni a súgónak. Nem eléggé jön ki az a rész, amikor a férfi elzavarja az asszonyt, és az asz- szony megsértődik. A tanácstagnak bátrabbnak, öntudatosabbnak kell lenni. Ne akarjanak humorizálni. Ha valaki tenoristát játszik, az a szakmája, pontosan kell tudnia énekelni, mert ez az elvtárs nem tudta a dallamokat. Élesen meg kellene bírálni, mert ez az elvtárs szemtelenül nem készült. Csúnya úgy odaállni a színpadra, hogy nem tudja a szerepét. Nem szabad annyira rögtönözni. „Molnárné tszcs, tag lesz” gyermekes nevelő hangot használ. Ne oktassa a közönséget, hanem meggyőződésre nevelje. Ha így mondja, akkor nem követjük, de ha igaz őszinteséggel játszik, akkor utána megyünk. Zs. Katalin: A Molnárné nagyon fiatal, de a szerepben már nagy fia van. Le kell öregíteni. Hoffer Péter: A két darab elfogadható, a harmadik darabot csapnivalónak tartom. R. elvtárs. A Molnárné tszcs, tag lesz, azért nem javasolom mert nem tükrözte vissza mondanivalóját. A bizottság a döntőre a „Kolomp” és a „Molnárné tszcs, tag lesz” színműveket javasolja. 3. Oföldeák: Mikszáth Kálmán Kántor című színművét adta elő. T. Sándor elvtárs bírálata a következő: Ha egy falusi dolgozó nézi, nem tudja megállapítani, hogy a darab mikor játszódik. Semmi bevezetés nincs. Nem tudták a szöveget. Alakításról beszélni sem lehet, fegyelmezetlen volt a csoport. Nem látok biztosítékot arra, hogy a járási versenyre engedjük. Munkájuk öncélú. R. elvtárs: Ez a darab kb. az 1800-as években történt. Ha megnézzük a klerikális reakció munkáját, akkor megállapíthatjuk, hogy ma is folyik ez a harc. Időszerűnek tartom ma is ezt a színművet. T. János: Ezt a színművet egy klerikális tanítónő tanította be, aki rendszeresen jár templomba. Ez a darab helyes lett volna maroslelei viszonylatban, de 291