Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)

VII. A rendszerváltások kora Makón (1945-1991)

És ezután fogadalmat tett a 15 ember.- ígérjük, hogy szorgalmas és becsületes munkánkkal mindig azon leszünk, hogy megháláljuk demokratikus kormányunknak azt a lehetőséget, hogy saját erőnkből lábra tudunk állni, és ne legyünk prédája a kulák kizsákmányolásnak.

Majd megadták a nevet csoportjuknak. Közös akarattal az „Úttörő” név mellett döntöttek.- ígérjük és megmutatjuk, hogy a többi táblás csoportnak is példát mutatunk, és nevünkhöz híven úttörők leszünk a harmadik számú, közösen termelő legfejlettebb szövetkezeti gazdálkodásban.

Jövőre belterjes gazdálkodást folytatnak.

Megválasztották a vezetőségüket is. Elnöknek választották Zsigó Ferencet, aki szakképzett bolgárkertész.

Ez évben búzát, kukoricát, árpát termelnek, de már az idén is lesz három hold földön dohány, hogy a megkapott dohányszárító pajtákat is ki tudják használni, ne menjen semmi veszendőbe.

De jövőre — mindannyiuk elhatározásából — belterjes gazdálkodásra térnek át, bolgárkertészetet és magtermelést folytatnak majd, és így valóban úttörők lesznek a Csanádi földeken. A táblás csoportnak 5 ló is állt rendelkezésre. De erről így vélekedtek: - nekünk elég lesz egy pár ló is, hármat átadunk másik termelőcsoportnak, hogy azok is minél jobban boldoguljanak.

A házak már belesimultak a sötétbe, amikor a tizenöt ember elindult hazafelé. Csendesek voltak, szótlanok, a boldogabb jövőjükre, a fogadalmukra gondoltak.

S egészen bizonyos, a jövő igazolja — helyes utat választottak!

(Mo. S.)”

Forrás: Csanád megye, 1949. február 18. Újságcikk az Úttörő Termelőszövetkezet megalakulásáról.

Az Úttörő Termelőszövetkezet megalakulása.

A sajátos történeti fejlődés eredményeként Makón nagybirtok nem jött létre. 1922-ben a földdel rendelkezők közel 70%-a 1-10 holdon, 27%-a pedig 10-50 holdon gazdálkodott. 50-100 holddal 38, míg 100-500 holddal 25 birtokos rendelkezett. Az 1945-ös földreform alapvető változásokat a birtokviszonyok tekintetében nem hozott Makón, hiszen a földhöz juttatótok 58,6%-a egy hold alatti területet kapott. A reformmal alig emelkedett a kis- és középbirtokosok száma.

A kommunista párt 1948 februárjában nyilvánosságra hozta szövetkezetpolitikai irányelveit, amely a „mezőgazdaság szocialista átszervezésének” a tervét tartalmazta. A célt Rákosi Mátyás világosan megfogalmazta az MDP. Központi Vezetőségének novemberi ülésén. Kijelentette, hogy „nekünk ezt a kérdést 3-4 éven belül oda kell vinni, hogy a magyar parasztság 90 százaléka rendes szocialista közös társasművelésben művelje földjét”. Decemberben már megjelentették a termelőszövetkezetek műkö280