Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
VI. Gyengélkedő gazdaság – emelkedő szellemi élet (1919-1945)
1944. május 8. „...a két zsidó templom körüli városrész...” „A makói izraelita hitközségek gettó terve Méltóságos Alispán Úr! Alulírottak, mint a makói congr. és ortodox izraelita hitközségek vezetői nevében azzal az alázatos kérelemmel fordulunk a Méltóságos Alispán Úr elé, hogy kegyeskedjék alábbi tiszteletteljes előterjesztésünket szíves figyelemre méltatni. Mindenek előtt felajánljuk készségünket arra nézve, hogy a helyi zsidó lakosság tervezett elkülönítésével kapcsolatos intézkedések végrehajtásánál a hatóságoknak mindenben rendelkezésére álljunk és közreműködjünk a felmerülő nehézségek zavarmentes megoldásánál. Ami a zsidó lakosság elhelyezését illeti, alázatos és tiszteletteljes kérelmünk az volna, hogy erre a célra az a terület, illetve azok az utcák jelöltessenek ki, ahol a zsidó lakosság már egy évszázadot meghaladó idő óta tömörült és pedig a két zsidó templom körüli városrész. Amidőn arra kérjük Méltóságos Alispán Urat, hogy a létünket érintő súlyos kérdés megoldásánál az irgalom és emberiesség szempontjait kegyeskedjék szem előtt tartani, hivatkozunk arra, hogy a makói zsidóság úgy az elmúlt világháborúban, mint az ezt követő válságos időben, mindenkor hazafias érzelmeiről tett tanúságot, hűséggel viseltetett szeretett hazánk iránt, az áldozatokból bőségesen kivette a részét a köz iránt, a helybeli keresztény lakossággal a legteljesebb egyetértésben élt. Válságos helyzetünkben ismételten irgalmas és emberies intézkedést kérünk azoktól, akiknek elhatározásától több mint kétezer ember sorsa függ. Méltóságodnak alázatos szolgái: a makói orth. izr. hitközség nevében: Pas- kesz Fülöp elnök. A makói congr. izr. hitk. nevében: Hetényi Sándor hitk. elnök. Makó, 1944. május 8. Megjegyzés: A makói Honvéd városrész több tiltakozása miatt végül is ezt a területet jelölték ki gettónak. Forrás: CSML Csongrád megyei alispáni iratai 8174/1944. sz■ A két hitközségi elnök eredeti aláírásával. 62. A holocaust Makón. A zsidók letelepedését Makón Stanislavich Miklós püspök-földesúr engedélyezte az 1740-es években. A Nagy- és Kiszsidó utcában laktak (mai Deák Ferenc és Eötvös utca). Hitközségük valószínűleg már 1749-ben létezett. Szentegyletük, a Chevra Kadi264
