Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
VI. Gyengélkedő gazdaság – emelkedő szellemi élet (1919-1945)
niszteri tárca betöltése, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatása fűződött a nevéhez, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára lett. 1962-ben Kossuth-díjat kapott. A parasztság társadalmának válságának megoldásáról ezt írta: „A megoldás módját azonban csak az egész társadalom átalakulásának folyamatába ágyazva lehet megtalálni. Nem szabad parasztnak maradni Nem lehet „parasztországot” építeni. Ha egyszer paraszt egy ország, akkor ott éppolyan naptalan az ég, mintha fölötte volna egy másik, amelyik elveszi tőle a fényt. De hiszek az emberben, aki paraszt. Hiszem, hogy parasztemberekkel lehet országot építeni. ” Kérdések, feladatok: Milyen külső és belpolitikai helyzetben alakult meg a parasztpárt? Mi volt szervezeti előzménye, amely szintén Makón alakult meg? Miért nevezik „dereglyés” pártalakításnak a parasztpárt létrejöttének eseményét? Kik voltak alapító tagjai? Mi volt a párt programja? Kiknek az érdekeit képviselte? A forrásból állapítsd meg, milyen módon szervezték akkor egy politikai tömörülés bázisát, hogyan népszerűsítették elképzeléseiket! Nézz utána a javasolt irodalomban, ki volt H. Szabó Imre! Milyen személyiség volt Eckhardt Tibor, milyen kapcsolat fűzte H. Szabó Imréhez? Hol van Makón emléktáblája? Miért nevezték joggal Makót ősi ellenzéki fészeknek? Magyarázd meg, miért kapott a város sajátos elnevezéseket! írj esszét Makó egyik legnagyobb politikai és tudományos karriert befutott személyiségéről? Milyen emlékek utalnak ma rá szülővárosában? Keresd fel a hozzá kapcsolódó, rá emlékeztető helyeket Makón! Készíts ismertetőt egy a makói Hagymafesztivál szakmai konferenciáján elhangzó előadáshoz Erdei Ferenc tudományos, szociológiai, szociográfiai munkásságáról! Irodalom: Tóth Ferenc: A parasztpárt megalakulása. Makó, 1989. (Az Erdei Ferenc Társaság Füzetei, 3.) 3-16. H. Szabó Imre: Makó az ősi ellenzéki fészek. Makó, 1987. (A Makói Múzeum Füzetei, 55.) 27-40. Csongrád Megye Évszázadai. Történelmi Olvasókönyv 3. Legújabb kor 1919-1975. Szerk. Nagy István. Szeged, 1986. 71-72. Tóth Ferenc: Erdei Ferenc, a makói diák. Makó, 1986. (A Makói Múzeum Füzetei, 52.) Huszár Tibor: Párhuzamok és kereszteződések. Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. Makó, 1991. (A Makói Múzeum Füzetei, 68.) 13-96. 263
