Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
5. Grünn János nyomdája 1835–1857
a szegedi nyomda által megszabott ár a korabeli viszonyokhoz képest magas, vagy alacsony, vagy éppen középszerű szintet képvisel. Az 1840-es évek szegedi tipográfiai haladása, a szedőanyag és a fejléc kompozíciója, a kivitelezés fejlődése jól szemlélhető azon a nyomdaszámlán, amelyet Grünn János egy 1848. január 10-én érkezett megrendelésre 1848. október 2-án keltezett Hódmezővásárhely városnak.28 A 240 X 378 mm-es papíron, 52 X 79 és fél cicerós tükörméretű táblázatlap fejlécén a legfeltűnőbb a Grünn János név, amely mintegy négy cicerós, nagyon változatos mintával megrajzolt, keskeny, árnyékolt, verzális díszbetűkből áll. A vezeték és keresztnév közé koronás magyar címert helyeztek. A név alatti tájékoztató sor („kir. szab. könyv- és kőnyomdája”) mintegy 2 cicerós, kontúros, árnyékolt keskeny félkövér betűkből van. Ezek is - akárcsak az első sor betűi - a hanyatló betűkultúra tipikus termékei. A klasszicista hagyományokhoz még kapcsolódó, kb. 6-12 pontos kövér betűkből rajzolták ki a fejléc két oldalán a következő tájékoztató mondatokat: bal oldalra a „papiros és írószer kereskedés”, jobb oldalra: „könyv és szépmű kereskedés”. E feliratokat 4-4 sorba tömörítették és finom vonalú elemekből álló díszek közé helyezték. Kiemeljük, hogy a fejléc mindkét oldalán az első sorokat körszedést utánzó rajzzal oldották meg. A nyomtatvány táblázat részét is kőnyomtatással, tökéletesen húzott vízszintes és függőleges léniákkal osztották be. (43) 43. ábra A már többször említett kőnyomtatás bevezetésére először 1836-ban tett kísérletet Grünn János. E sikertelen próbálkozás után 1846-ban nyerte el a kőnyomtatás privilégiumát. Az addigi három, magasnyomást szolgáló fasajtója mellé beszerzett egy litográfiái nyomtatógépet is. A kőnyomtatás és a magasnyomás kombinációjával készült Szabad Királyi Szeged városa határának térképe c. dokumentum 1846-ban. A nyomat körzete alatti tájékoztatás szerint Németh János mérnök rajzolta 1846-ban és a lap „Grünn János kőnyomata Szegeden”. Az 1 leveles dokumentum 500 X 364 mm-es papíron 368 X 307 mm-es nagyságú nyomattal bír. Valószínűleg a Länderer és Heckenast cég metszvényei közül való az a napsugaras körzet, amelynek közepén üresen hagyott, kör alakú részébe nyomtatták Szeged város címerét. Ez a körzet csak abban tér el a már említett, 1845. évi születési anyakönyvi kivonaton látható, a pecsétet körbefogó metsz- vénytől, hogy a körhöz kapcsolódó napsugarak a kör alsó részén jóval hosszabbak, mint a felső részen. Ugyancsak magasnyomású a térkép címe is, amelyből a „Szabad Királyi” és a „Térképe” szavakat körszedéssel szedték. Az első két szó kb. 18-20 pontos verzális, a „Térkép” szó kontúros verzális betűből való. A „Szeged városa” sor nagyfokozatú díszbetű, amely leginkább Beimel és Kozma 1846. évi mintájának Disz-betük 8. sz.-ra emlékeztet. A „határának” szót Länderer és Heckenast 1843. évi mintájában lát94
