Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
5. Grünn János nyomdája 1835–1857
A megelőző 5 hasábcím a Nro. 14. Mini Antiqua (Nro. 1.), az egyes főhasábokat két részre osztó „fi.” és „xr.” rövidítéseket a Nro. 11. Cicero Antiqua (Nro. 1.) betűvel szedték. A táblázat kitűnik - a kor nyomdászati lehetőségeihez képest - igen jónak mondható léniaillesztéseivel. Feltűnő hiba csak a táblázatrészt közrefogó szalag darabjainak, valamint a 4-5. hasábot elválasztó függőleges szalag illesztésénél látható. A dokumentum papírmérete 367 X 213 mm, tükörmérete 75 és fél X 43 ciceró. A város hadiadó hátraléka növekvő tendenciát mutatott: 1835. október 31-én készített, e hónapról szóló kimutatás szerint 21218 forint, 1841 január végén 30593 forint 19 xr, 1841 november végén már 33 997 forint 43 xr.22 Az utóbbi táblázat nyomtatott betűi az 1830-as években már jelentősen eltérnek a korábbiaktól: az Egyetemi Nyomda 1814. évi mintájában látható betűkkel együtt gyakorta szerepelnek - egy-két sort alkotva - az 1830-ban beszerzett két betűfajta betűi is: a Landerer-féle és korábban ismeretlen eredetűként jelzett betűk. Az 1841-ből említett példa egységes a felhasznált betűanyag tekintetében. Ezen túlmenően arányos fokozatokból szedett, tiszta, korszerű, elegáns nyomdai munka. A most tárgyalt időszakban is egyik állandó feladata volt a városi tanácsnak, hogy a piaci árak alakulásáról kimutatásokban tájékoztassa a kormányszékeket. A gabona- neműek, az élelmiszerek már korábban jellemzett táblázataihoz Grünn Orbán idején előszeretettel használt barokk antikvák helyét fokozatosan modernebb betűk váltották fel. A táblázatcímek kiemelt szavaiban a nyomda szívesen használja a Länderer’sehen Buchdruckerei Nro. 37. Grobe Kanon díszbetűket, ritkábban a Nro. 32. Doppel Mittel Lapidar Antiquaját. Figyelemre méltó azonban, hogy az 1843. április 8-án keltezett, Lausevits Gábor piaci biztos által kitöltött Piaczi-ár Szabad Királyi Szeged városában die ... 18... c., búza, rozs, árpa stb. termékek árát feltüntető táblázat-űrlap címének első sora már a Länderer és Fleckenast-féle, 1843 augusztusában megjelentetett betűmintában látható Keskeny betűk 4. sz. (kb. 24 pontos) verzálisaiból szedett. (39) A papír mérete 250 X 450 mm, a tükörméret 47 X 86 ciceró. A cím második sora a Länderer’sehen Buchdruckerei Nro. 21. Text Antiqua kurrenséből, míg a baloldali hasábban a termékek megnevezése és a jobboldali hasábban a két kiemelt kifejezés („Egy Pozsonyi Mérőnek” illetve „Minéműsége”) Nro. 18. Tertia Antiqua kurrenséből, a három alhasáb beírásai („Legjobb”, „Középszerű” és „alább való”) Nro. 11. Cicero Antiqua (Nro. 1.), a „fór.” illetve „kr.” pedig Nro. 5. Garmond Antiqua (Nro. 1.) fokozatokból szedett. A léniák állítása is kielégítő. A nyomtatvány korszerű, modem munka benyomását kelti.23 Grünn Orbán nyomdája kapcsán már szóltunk a polgárlevél jelentőségéről és nagy gondosságot kívánó nyomdai munkájáról. Most egy, az 1840-es években kiállított, korszerű szedőanyagból felépített polgárlevelet említünk, amelyet a tanács határozata alapján 1845. január 20-án állított ki Veszelinovics Bazil aljegyző Óvári István csizmadiamester számára. Az űrlapot 450 X 268 mm-es papírra nyomtatták, 76 és fél X 48 és fél cicerós tükörmérettel. A „Mi” szócska első betűje kb. 12 cicerós, a második betűje kb. 6 cicerós fabetűvel nyomtatott. Mindkettőt igen gondosan, aprólékosan, vésett dúcról nyomták. A nagy fokozat mellett e betűk erőteljes árnyékolása is hangsúlyossá teszi ezt a szócskát. Az első sor többi betűje a Länderer’sehen Buchdruckerei 1830. évi mintájának Nro. 37. Grobe kánonjából szedett. A második sor a Länderer és Fleckenast-féle minta 11. sz. árnyékolt betűjével, a harmadik sor ugyanezen minta Díszirások 48. sz. betűjével azonosítható. A negyedik sor a Länderer’sehen Buchdruc88
