Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)

5. Grünn János nyomdája 1835–1857

39. ábra

kerei 1830. évi betűmintájában látható Nro. 18. Tertia Antiqua (Nro. 1.) verzális betűjével, a nyomtatott szöveg többi része pedig Nro. 11. Cicero Antiqua (Nro. 1.) ver- zálisával egyezik. A körzet mintegy 28 pontos rozettákból áll, amely a belső részen és kívül is keretezett. A körzetdarabok és a léniák illesztése szoros. A rozettakeret sarokelemei eltérők a keretben levő rozettáktól. A keret elemei eredetének meghatározása bizonytalan. Jól megtervezett, harmonikus, arányos, tiszta, szép nyomtatvány, amelyet elláttak a város viaszpecsétjével is. (40)

Itt utalunk rá, hogy már 1847-ből ismerünk olyan, több hónapot átfogó szegedi piaci árkimutatást, amelynek nyomtatott részeit kőnyomtatással készítették. A táblafej betűi az egyes rovatokban eltérő szélességűek. Egyéb rajzi eltérések is láthatók. Viszont a vonalzó mellett húzott tűvel a léniák tökéletesen illeszkednek. E táblázat több piaci árut sorol fel, mint a korábban ismertetett. Különféle húsokat, szalonnát, zsírt, a szemestermények közül repcét, borsót, kölest is feltüntet. íves nagyságú papírra, igen gondosan készített rajzról nyomtatták.24