Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
5. Grünn János nyomdája 1835–1857
5. GRÜNN JÁNOS NYOMDÁJA 1835-1857 A Grünn-féle nyomdai monopólium megvédése Grünn Orbán fogadott fia, Grünn János 1814. április 23-án, a Bács megyei Adán született, 1874. június 9-én Budapesten hunyt el.' Édesapja Babits János, a híres pan- csovai határőrezred őrmestere volt. 1821. január 21-én Grünn Orbán és felesége ezt az immár árva fiúgyermeket és egy leánygyermeket, Eleonóra Borbálát örökbe fogadták. A Grünn-vagyont nekik szánták örökségül.2 Grünn János 1822-től a szegedi piaristáknál tanult. Nevelőapja nyomdásszá képezte. Szakismereteinek további bővítése céljából 1829-től vándorlegényként a bécsi Stras- ser-, majd a pesti Trattner-Károlyi nyomdában bírt kondíciót. Az utóbbi munkahelyéről 1833. március 28-án az ottani faktor, Gyurián József adott igazolást. Valószínű, hogy ez után a budai Egyetemi Nyomdában dolgozott. Erre következtethetünk abból az iratából, amelyet 1836-ban a helytartótanácshoz küldött. Mellékletként említi az „Egyetemi Könyvnyomtató Intézet” bizonyítványát arról, hogy Grünn egy-egy nyomtató prése napi 1000 ív kinyomtatására képes. Grünn János - alább részletesebben lesz szó róla - egy szegedi új nyomda felállításának megakadályozását szorgalmazta. E célt elősegítő irat kiadása csakis úgy képzelhető el az Egyetemi Nyomda részéről, hogy Grünn János már 1835 előtt kapcsolatban állt ezzel az intézettel. Ekkor még csak munkáltató és munkás kapcsolat lehetett közöttük. Grünn János 1834/35. év fordulóján visszatért Szegedre. Mivel április 23-án elérte 22. életévét, kérésére Kiss József főbíró 1835. május 1-jén átadta neki az ingó és ingatlan vagyont a kurátor, Götz János kezeléséből. Grünn megköszönte gyámatyja vagyont felügyelő és gyarapító tevékenységét a városi tanács előtt is. Noha tulajdonjoga a nyomda és a könyvesbolt tekintetében - Grünn Orbán végrendelete értelmében - nem volt vitatható, a nyomdai privilégium és a könyvesbolt öröklése, működtetése nem csak a városi tanács, hanem a helytartótanács egyetértését is megkívánta. Grünn János a városi tanács 1835. május 12-i jóváhagyásával átvette a nyomdát és a könyvesboltot. Utóbbi „könyvek, hangászi és más mesterművek” árulására szolgált. Mindez a városi tanács 1835. július 1-jei ülésén tudomásul szolgált. A július 13-i tanácsülés rögzítette, hogy Grünn János az elmúlt 5-6 hónapban Szegeden élt, magaviseleté ellen semmiféle kifogás nem merült fel. Deáky Károly szegedi és Laicsák Ferenc nagyváradi királyi könyvvizsgálók által a helytartótanács kérésére adott bizonyítványok szerint Grünn János ismeri a nyomtatványokra vonatkozó felsőbb rendeleteket, a kéziratokat az előzetes cenzúrának alávetette, a kötelezően előírt nyomtatványpéldányokat is a cenzori hivatal rendelkezésére bocsátotta. A nyomdai privilégium tehát biztosítható számára. 71
