Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
3. A szegedi nyomdászat az 1810-es évek elejétől Grünn Orbán haláláig
A REiZNER-féle Szeged monográfia 3. kötetében, a 99. oldalon olvasható szöveg alapján úgy tűnhet, hogy eme adókivetési, egyben a befizetés nyugtájaként is szolgáló lapok csak az 1842. február 10-én Szegeden bevezetett új adózási rend termékei lennének. Valójában jóval korábban meghonosította a magisztrátus: az első ilyen lap amelyet találtunk az 1817. augusztus 1-től 1818. október 31-ig tartó időszakra nézve írja elő Bi- szity Vászó adókötelezettségét.15 E lapokat mindig tekintélyes példányban nyomtatták az adózók számában, vagyoni viszonyaiban történt változások miatt. Az 1813. december 29-i tanácsülési jegyzőkönyv szerint pl. 6000 db subsidionális és királyi adóbeli nyomtatványok elkészítéséért Grünn Orbánnak 100 forint kifizetését rendelték el. Az adókivetési nyomtatványok nagy számban maradtak fenn Szeged város és Csongrád vármegye levéltárában is. Az adók egyik fajtája a hadiadó volt. A bécsi magyar kamara az 1810/20-as években is különös gondot fordított a hadiadó-törlesztések és a befolyt összegek havonkénti kimutatásainak a szab. kir. városok és a vármegyék részéről történt felterjesztésére. A szegedi városi tanácsi iratanyagban a szóban forgó mintegy két évtizedből igen sok, hadiadó befizetést és tartozást kimutató havi táblázat másodpéldánya maradt fenn. Már az 1815. december 9-i tanácsülés jegyzőkönyve említi, hogy a Perceptori (adószedői) Hivatal számára nyomtatott „árkusokért” Grünn Orbánnak 179 forint 10 krajcárt ki kell fizetni. Feltehetően a királyi adóval kapcsolatos űrlapok nyomtatási díjáról van szó, hiszen az erről szóló havi kimutatásokat a „Percep- tor” állította össze. A fenti összeget a város Kamarás Tárából fizették ki. A hadiadó-táblázat latin nyelvű főcíme: Tabella Menstrua, alcíme: Super Incassa- tione, ac Depuratione restantis, et currentis quanti Contributionalis C ... pro Mense ... Anni 18... confecta. Ugyanezt a latin nyelvű szöveget nyomtatták az irat külzetére is. Az irat 6 főhasábja táblázatfejének nyomtatott beírásai is latin nyelvűek.16 Az említett irat az Egyetemi Nyomda 1814. évi betűmintájában látható betűkkel szedett. A főcím: Dupplex Media Antiqua (a betűk közt kb. 14 pontos hézag van); az alcím: Tertia Antiqua Major, a táblafej harmadik és hatodik rovatának („Summa”, illetve „observa- tiones” szavak) címei Tertia Antiqua Major, a többi rovatcím: Media Antiqua fokozatból való. A papírméret 385 X 236 mm, a szedéstükör kb. 68 X 45 és fél ciceró. E táblázatot Steitz János perceptor állította ki 1815. november 3-án. A külzet főcímét mutatjuk be. (21) Az új betűkkel szép kiállítású nyomtatványt készített a nyomda; csinosságát csak a szalagok nem kielégítő illesztése gyengíti. A nyomat címében és (az azonos szövegű külzeten is) a kipontozott részeket az űrlapot kiállító tisztviselő kézírással töltötte ki. A nyomtatott Tabella Menstrua táblázatok csak az 1810-es években kezdtek Szegeden megjelenni, azonban még az 1820-as években is gyakran előfordult, hogy ceruzával vonalazott táblázatra írta az illetékes tisztviselő az adatokat.17 A hadiadóval kapcsolatos havi táblázatokat 1848 elejéig a kancelláriához kellett felküldeni. A hadiadó ugyanis közvetlenül királyi adó volt, e táblás kimutatások űrlapjainak nyomdaköltségét éppen ezért Szegeden is a helyi királyi adótárból rendelte kifizetni a városi tanács. 4 A szegedi nyomdászat... 49 21. ábra
