Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
11. Részvénytársasági nyomdák
A nyomdaüzem már 1910 őszén birtokolta a Breite fette Römisch, Halbfette Römisch betűtípusok különböző fokozatait is. Az általa készített lapokon kívül láthatjuk pl. A szegedi állami főreáliskola 1911/12. (XLIV.) tanévi értesítőjében (158 X 226 mm, 28 X 40 cicerós tükörméret). A tanulmány- és a főfejezetcímek betűi a Breite fette Römisch 12 pontos fokozatával azonosíthatók. (238) Ezt a betűt két öntöde is gyártotta: J. D. Trennen & Sohn (Altona-Elbe) 6 ponttól 72 pontig, 13 fokozatban, valamint a Schriftgiesserei A. G. vorm. Brüder Butter (Dresden) ugyanazokban a grádusokban. A Breite fette Römisch betű 10 pontos grádusát már 1911-ben a Délmagyarország hírfejeinek szedésére használták. II. A könyv- és szertárak gyarapodása. 238. ábra A Délmagyarország szedésében 1910-től nagyhatású kiemelő betűként alkalmazták a Brüder Butter-féle Fette Römisch 2 illetve 4 cicerós fokozatait. 1911. június 13-án este Hock János mondott beszédet Szegeden a választójog kiszélesítésének szükségességéről. A beszédet teljes terjedelmében közölte a Délmagyarország másnapi különkiadása. A „Hock János beszéde.” címet rendkívül hatásosan, a lapcímnél is hangsúlyosabban emelte ki a Fette Römisch betű 48 pontos fokozata. A lap élére a „Különkiadás.” szót e betűtípus 24 pontos fokozatából szedték. Már 1910-ben a nyomda több szövegbetűcsaláddal rendelkezett, köztük szedőgépbetűkkel is. A Délmagyarország legelső számában található Mikszáth-interjú („Mikszáth Kálmán a Délmagyarországról”) szövegét a Rhenische Antiqua mit Kursiv Lg-Nr. 7716 (Petit), 7774 (Borgis), 7717 (Korpus), 7904 (Cicero) fokozatokkal forgalmazott linotype szedőgépbetű garmond grádusából öntötték. A legelső szám több más cikke szövegének szedőgépes előállítására is a betűrajzból és a szövegben látható öntési hibákból következtethetünk. A soregyen nem tökéletes, néhol az „a” betű feljebb, egyes „v” és „k” betűk az alapvonal alá csúsztak. Öntödékből származó kézibetűk esetén ilyen hibák nem fordulnak elő. (239) A Szegedi Gyorsíró c. folyóirat 1910 szeptemberétől a „Délmagyarország” nyomdában előállított szövegét is a Rheinische Antiqua mit Kursiv gépi betű garmond fokozatával szedték. véleményem szorint — fokozottabb mértékben csak úgy sikerülhetnek, ha Magyar- országban a politika is a decentralizáció felé fordulna és a Déimagyarországnak is főképen ezért kell harcolnia. 239. ábra Másik szedőgépbetűt is alkalmaztak a Délmagyarország legelső számában: e sorozatban a „j” betű alsó nyúlványa megtört és bekunkorodó ívben végződik. Ugyanilyen jellegzetességet mutat az „f ’ betű, amelynek a felső része végződik ívben és behajlítva. 310
