Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
11. Részvénytársasági nyomdák
ják díjazásul. A három felügyelőbizottsági tag Gerő Ármin, dr. Vadász János és Vermes Zsigmond volt. A cégbíróság 1910. június 8-án jegyezte be a részvénytársaságot a Kereskedelmi Társascégek jegyzéke IV. kötet 185. lapjára. Már 1910 nyarára kiderült, hogy az igazgatóság nem járt el munkájában kellő körültekintéssel és pontossággal. Rónay Jenő volt főispán részben képviselői karrierje, részben amiatt lépett ki az igazgatóságból, mert elnökké választásáról az igazgatóság nem értesítette. Az igazgatóság alelnökeként Tóth József vezette tovább a céget. 1910. augusztus 21-én dr. Aigner Károly is kilépett az igazgatóságból. Közjegyző útján beterjesztett indokolása szerint az alapszabályt nem kapta meg, nem küldtek neki meghívót az igazgatósági ülésekre. Az alapszabály előírásától eltérően az ülésekről nem vezetnek rendszeres jegyzőkönyvet, az üzleti könyveket nem kezelik szabályszerűen. A május 20-ig befizetni rendelt 50% részvényhátralék kiegyenlítésére újabb határidőt nem tűztek ki. Mindezek alapján kérte, hogy az igazgatósági tagok sorából a vállalat a cégbíróságnál töröltesse nevét. Ennek tudomásul vételére rendkívüli közgyűlés összehívását kérte. A rendkívüli közgyűlést 1910. szeptember 15-én tartották, amely az alapszabály 21. §-át („Az igazgatóság legalább 10 és legfeljebb 15 tagból áll.”) módosítja; eszerint az igazgatóság legalább 5 és legfeljebb 15 tagból áll. Dr. Aigner Károly és Rónay Jenő igazgatósági tagok lemondását „sajnálattal tudomásul veszi.” Az 1910. november 9-i rendkívüli közgyűlés megállapította a „Délmagyarország” Hírlap- és Nyomdavállalat csődjét. Az alaptőke kétötöd része (kb. 40000 K) elveszett. A 100000 K jegyzett részvényből 1910. október 31-ig csak 52911 K-t fizettek be a részvényesek. A Korona u. 15. sz. alatt berendezett nyomda felszerelését a részvénytársaság nem tudta kiegyenlíteni. A mérleg szerint a részvénytársaság összes tartozása 69 358,02 K, a teher 187 990,31 K. Mindezek miatt kimondották a vállalat feloszlását. A felszámolásra létrehozott céget (a „Délmagyarország Hírlap- és Nyomdavállalat felszámolásban”) a törvényszék 1910. november 30-án jegyezte be. A november 9-i rendkívüli közgyűlés a felszámoló cég igazgatóságába megválasztotta Kaufmann Gyula kereskedőt, Ligeti Jenő kereskedőt, Nádor Lajos kereskedőt, (mindhárman budapesti lakosok), Halász Gyula biztosítási titkárt, Hacker László gyári hivatalnokot, Kálmán Zsigmond szállítót és dr. Békéi Nándor ügyvédet. (Az utóbbiak szegedi lakosok.) A felszámolók feladata ez esetben is az volt, hogy a hitelezőket - a tartozások arányában - lehetőleg minél teljesebben kielégítsék. A részvénytársaság tulajdonában levő értékek közül a korszerű nyomdafelszerelés volt talán a legjelentősebb. A felszerelés eredeti közvetítői közül Ligeti Jenő és társa budapesti cég több betűöntöde hazai vezérképviselője volt, pl. a Gebrüder Klingsporé (Offenbach am Main), a J. H. Rust & Co. öntöde bécsi fióküzeméé. A másik közvetítő, Kaufmann Gyula pedig a K.u.K. Hof- schriftgiesserei Poppelbaum bécsi, valamint a Karl Krause Maschinenfabrik és az R. Gerhold’s Gravieranstalt lipcsei cégek vezérképviselője. Ligeti és Kaufmann közvetítésével rendezték be a Korona utcai nyomdát. 1910. október végén a Poppelbaum betűöntődének 11 509,06 K-val, a Gebrüder Klingspor betűöntődének 2155,35 K-val volt adós a részvénytársaság. A rotációs nyomógépet a Wömer és társa budapesti cégtől szerezték be, a tartozás 39129,49 K volt, amelynek megkaphatása érdekében a gyár pert indít. Kaufmann Gyulának még külön 1358,21 K-val, Ligeti és társa cégnek 155,20 K-val tartozott a részvénytársaság, a kerületi munkásbiztosító pénztárnak 339,02 K-val, mivel a munkások biztosítási díját sem fizette. Tartozott 1530,21 K-val a Ch. Lorilleux & Co. 20 A szegedi nyomdászat... 305
