Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)

11. Részvénytársasági nyomdák

párizsi, 1152,44 K-val a Berger és Wirth-féle budapesti nyomdafestékgyárnak, 100,83 K-val a poprádi papírgyárnak. A felszámolás bevégzését, a cég megszűnését az 1915. augusztus 30-án beérkezett irat alapján a november 6-i törvényszéki bejegyzés rögzíti.

Ligeti és felszámoló társai mindenekelőtt a nyomdát szerezték meg. A Grafikai Szemle 1910. decemberi száma szerint a nyomda már Ligeti Jenő, Hacker László és Pásztor József tulajdonába került. A hitelezőknek 50%-ot ajánlottak. 1911. január 1-jén megalakult a Ligeti Jenő és társai közkereseti társascég, amelyet január 27-én jegyzett be a törvényszék. A társaság tagjai Ligeti Jenő mellett Pásztor József, a Délmagyarország c. napilap 1910. november 30. óta felelős szerkesztője és Hacker László. E társaság folytatja a nyomdaipart a Korona u. 15. sz. alatt, Délmagyarország Hírlap- és Nyomdavállalat néven. A Ligeti Jenő és társai közkereseti társascéget a törvényszék 1911. január 27-én bejegyezte. Ligeti Jenő 1912. augusztus 9-én kilépett a társascégből, Hacker és Pásztor azonban változatlan cégnéven (Ligeti Jenő és társai) jegyzik a céget.

Az 1911. január 1-jén alakult Ligeti Jenő és társai cég 1912 augusztusára befejezte az 1910. november 9-én csődöt jelentett „Délmagyarország” Hírlap- és Nyomdavállalat szétzilálását. A nyomdafelszerelés egy részét éppen úgy eladta, mint a Délmagyarország c. napilap kiadásának és nyomtatásának jogát. A 16 újságoldal egyidejű nyomására képes rotációs gépet, a szedőanyag egy részét, a lap kiadási és előállítási jogát a Vámay L. nyomdacég szerezte meg. Az impresszum szerint 1912. augusztus 27-től (valójában augusztus 13-tól) 1919. június 6-ig Vámay Kárász utcai üzeme nyomtatta a lapot. Felelős szerkesztője továbbra is Pásztor József.

A Ligeti Jenő és társai cég tagjai, Pásztor József és Hacker László 1913. június 21- én jelentették be a törvényszéken, hogy a tulajdonukat képező cég végleg megszűnt; kérték annak törlését a cégjegyzékből, amit a törvényszék július 15-én rendelt el. Az előzmény az volt, hogy az 1913. június 8-i alakuló közgyűlésen Pásztor József, Hacker László és Löffler Andor kezdeményezésére megalakult a Szegedi Hírlapkiadó és Nyomda Vállalat Részvénytársaság, amelynek tárgya a Ligeti Jenő és társai cég üzletének átvétele és folytatása, a kiadói és nyomdavállalat üzletkörébe vágó mindennemű ügyletek létesítése és munkálatok teljesítése, könyv- és papírüzlet folytatása.12 A nyomdaüzem továbbra is Korona u. 15. sz. alatt működik. A társaság alaptőkéje 500 db névre szóló, 100 K-ás részvényekre oszló 50 000 K. A 3 tagú igazgatóság az említett kezdeményezőkből áll, akik egyben cégvezetők is. Hacker, Löffler és Pásztor korábban megvették a Ligeti és társai tulajdonában volt nyomdát, azt viszik be a részvénytársaságba. Ezért fejenként 160 db részvényt kapnak. Ugyancsak 160 db részvénye van dr. Békéi Nándor ügyvédnek. Pásztor még további 60, Hacker további 13, Löffler további 22 részvényt bírt. A részvénytársaság azonban nem sokáig létezett; az 1913. október 25- i rendkívüli közgyűlés kimondta a feloszlást és elrendelte a felszámolást. Ennek lebonyolításával Löffler Andort és Krausz Emilt bízta meg. Az elhúzódó felszámolás - Pásztor József, mint a törvényszék által 1923. márciusában kirendelt felszámoló közreműködésével - 1926. március 24-i cégbírósági bejegyzés szerint befejeződött és ez a cég megszűnt. A bírósági bejegyzés szerint 1919-ben - Pásztor József kezdeményezésére - létrejött a Délmagyarország hírlap- és nyomdavállalat, ami 1922-ben részvénytársasággá alakult. A Délmagyarország c. lapot 1919. június 24-től Bruckner D. és társa utódai Petőfi Sándor sugárút 1. sz. alatti nyomdája állította elő. E nyomda 1920-ban már a fenti vállalaté. További sorsának ismertetése nem feladatunk.

306