Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)

10. Kisebb nyomdák az 1880-as évektől 1918-ig

mindkét típust a D. Stempel betűöntöde (Frakfurt am Main) forgalmazta. A tudósítás címe a Gebrüder Klingspor öntöde Steinschrift, 1905. évi metszésű betűjének 28 pontos kurrensével azonos.

Özvegy Leopold Ignácné nyomdája tehát korszerű, divatos betűanyagokat is alkalmazott a nála előállított, rövid életű lapoknál.

Temkó György kőnyomdája

E nyomda az 1906. szeptember 24-i rendőrkapitányi jelentés szerint Teréz u. 10. sz. alatt működik. Keletkezési idejét nem sikerült megállapítanunk. A Szegedi Gyorsíró c. lap stenogramjait ez a nyomda sokszorosította, amikor a folyóirat szöveges része Schulhof Károly nyomdájában készült. Annyira kisszerű műhely volt, hogy a nyom- dászszakegyleti statisztikákban egyszer sem szerepel.

Bruckner Dezső nyomdája

A város rendőrkapitánya 1898. november 3-án 108. sz. alatt felvette az iparlajstromba Bruckner Dezső Klauzál tér 2 sz. alatti lakost, aki papírkereskedés ipart szándékozik gyakorolni. 1899 májusában a papírkereskedést Híd u. 8. alá helyezte át, 1901. május 3-án pedig onnan vissza Klauzál tér 2. sz. alá. A rendőrkapitány 1906. szeptember 24-i jelentése szerint Brucknernek ugyanitt nyomdaüzeme is működik. Mint kizárólagos tulajdonos 1907. augusztus 23-án kérte a felvételét az egyéni cégek sorába, ami a következő napon megtörtént. Bruckner elhalálozása folytán özvegy Brucknemé, Bruckner Endre és Bruckner Izabella társascéget alakítottak, amely azonban változatlan cégnéven („Bruckner Dezső”) folytatta működését. A törvényszék a kereskedelmi társascégek X. köt. 128. lapjára jegyezte be. Ez az átvezetés tehát Bruckner halála után történt. 1919 nyarán a vállalkozás Bruckner D. utódai és társa könyvnyomda néven szerepelt és a nyomda Petőfi Sándor sugárút 1. sz. alatt működött. Itt kezdte nyomtatni 1919. június végétől a később tárgyalandó Délmagyarország c. lapot. Ez a nyomda lett az

1919-ben megalakult Délmagyarország hírlap- és lapkiadó vállalat nyomdája.

A Bruckner-nyomda 1910 júliusában a nyomdászszakegyleti statisztika szerint 2 szedőt (egyenként heti 34 K hetibérrel) és 2 munkásnőt alkalmazott. A nyomdahelyiség egészségtelen, a napi munkaidő 8 és 1/2 óra; Bruckner aláírta az ekkor érvényben levő kollektív szerződést. 1912 júniusában egyetlen szedője volt, akinek 32 K hetibért fizetett, volt egy gépmestere is (40 K hetibérrel), egyéb alkalmazottja nincs. 3 nyomógéppel rendelkezik. Napi munkaidő 8 és 1/2 óra; ezúttal is az árszabályhű nyomdák között tartották számon.

Az I. világháborúig szolid, kisszerű nyomdaipari működést végzett. Ezt bizonyítja pl. az 1914. január 1-január 31. között készített, a szegedi királyi ügyészséghez beküldött kimutatása a nyomtatványokról. Mindössze 34 tételt sorol fel, amelyek között szerepelnek különféle személyeknek készített levélpapírok, egyes cégek levelezési céljaira szolgáló levelezőlapok, borítékok, néhány cég tájékoztató körlevele, szállítási könyv, megrendelési könyv és 7 cég részére papírzsák. Készített - egyetlen megrendelő számá281