Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)

9. A régebbi eredetű szegedi nyomdák az 1890-es évektől 1918-ig

A Vámay-nyomda 1900-tól megszerezte a városi nyomtatványszállítást. Pontos adatot tudunk az 1900. évi városi nyomtatványokért az év folyamán Vámaynak kiutalt összegekről. 19 esetben nyújtott be számlát, amelyek együttes végösszege 31 229,39 K. Emellett a város Endrényi Imrének 3096,26 K-t, Endrényi Lajosnak 265,46 K-t, Engel Lajosnak pedig 14491,91 K-t fizetett ki. Utóbbiban benne van a Reizner-féle Szeged története III—IV. kötetek nyomdai munkálataiért kiutalt összeg is. Ez alatt az egy év alatt Szeged város 49078,02 K nyomdaszámlát egyenlített ki. Az összeg nagyobb része, kb. 63%-a a hivatalos nyomtatványszállítóé, Vámay Lipóté. Ajánlkozott a városnak könyvkötő munkára is. Amikor 1897 tavaszán megindította a Magyar Estilap Szegedi Mellékletét, június 5-én iktatott iratában felajánlotta, hogy a másik két helyi napilapnál 2 krajcárral, azaz 4 fillérrel olcsóbban teszi közzé a város hirdetményeit. Az említett lap volt az első szegedi bulvárlap: késő délutáni megjelenésével biztosíthatta, hogy megjelennek benne az aznapi fontos országos és helyi események hírei is. A 4 oldalas lap 1 krajcáros (2 filléres) ára folytán „a legszegényebb napszámosokhoz” is eljuthat, ezért a városi hirdetményeket - írja Vámay - nagyobb közönség olvashatja, mint a régebbi 2 napilapban együttvéve.63 Vámay is igyekezett minden rendelkezésére álló lehetőséget kiaknázni vagyonának gyarapítására, üzemének a legjelentősebb szegedi nyomdák közé történő felzárkóztatására. Már az 1890-es években elérte, hogy a csendőrségi nyomtatványok egy részét és a községi nyomtatványok egy részét ő készíthette. Naptárat is adott ki és egyes törvénycikkek magyarázatát tartalmazó füzeteket.

Vámay Lipót a vagyona alapján tagja volt a város törvényhatósági bizottságának. 1890-ben a 100. helyen állt 232,95 Ft adófizetéssel. 1896-ban a város legtöbb állami adót fizetőinek sorában már a 68. helyen van 360,25 K adófizetéssel, 1900-ban a 75. helyen 724,50 K adófizetéssel. Mindez elegendő volt ahhoz, hogy a 142 virilis közgyűlési tag közé kerülhessen.64 Kulinyi Zsigmond 1901-ben megjelent könyve szerint Várnay elnöke volt a Szegedi Hitelbank Rt-nak. Nyomdájának munkásaival - más nagyobb szegedi nyomdák tulajdonosaitól eltérően - emberségesebb volt. Igaz, hogy 1904-ben felrúgta ő is a kollektív szerződést, mivel tagja volt a VNYOSZ-nek. Ennek megfelelően ekkor „suszterokkal” dolgoztatott. Mégis, 1905. április 17-én bekövetkezett halála után, április 21-én a Typographia azt írta, hogy „A szegedi összes nyomdák között az övében voltak mindig a legtűrhetőbb viszonyok. Kevés alkalommal szolgáltatott okot a munkások és munkaadó közötti békés viszony megbontására.”

Vámay Lipót halála után a Kárász u. 9. sz. ingatlan, a nyomda, a könyvkötészet, a könyv- és papírkereskedés fele része maradt a feleség, Gelberger Janka tulajdonában. Négy gyermekük egyezsége alapján a fele rész Vámay Dezső tulajdonába került. Az ingatlan értéke kb. 40000 K, az ingó vagyon értéke kb. 50000 K, a kintlevőség mintegy 4000 K. Vámay Lipótnak 3 biztosító társaságnál is volt életbiztosítása, együttesen 54000 K-ra. A kedvezményezett Vámayné, aki az életbiztosítási kötvények alapján tetemes összeghez jutott. E részletek tisztázása után a Vámay L. cégnév fenntartása mellett 1905. május 12-én Várnayné és Várnay Dezső közkereseti társaságot alakítottak. Kérésükre a cégbíróság a Vámay L. egyéni céget törölte és ugyanilyen cégnéven 1905. június 6-án a társascég-jegyzék III. kötet 159. lapjára átvezette.

További változás 1913-ban következett: özv. Várnay Lipótné halála után Vámay Dezső (1877. március 11.-1944. augusztus 15. aki 1909-től a szegedi Árpád sza255