Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
9. A régebbi eredetű szegedi nyomdák az 1890-es évektől 1918-ig
badkőműves páholy tagja) lett a cég egyedüli tulajdonosa, aki 1913. október 20-án bejelentette a cégbíróságnál, hogy anyja elhalálozása folytán az addigi társascég megszűnt. Ez után egyéni cégként — továbbra is változatlan cégnéven - működik, mint Várnay Dezső kizárólagos tulajdona. A törvényszék tehát törölte a Vámay L. társascéget és a Vámay L. egyéni céget az egyéni cégjegyzék IV. kötete 85. lapjára átvezette. Ez a cég 1920. április 15-én szűnt meg; Vámay Dezső bejelentése alapján 1920. július 25-én a cégbíróság az egyéni cégjegyzéken a megszűnést bejegyezte.64 A „Vámay L. Szeged ruggyanta-bélyegzőgyár, írószerek, könyv- és papírkereskedés, könyvnyomda és könyvkötészet, kőnyomda” a Szeged Városi Nyomda- és Könyvkiadó Részvény- társaság magjává vált. (A város még 1918-ban megvásárolta és Szegedre szállíttatta a hódmezővásárhelyi Nemes Ármin-féle nyomda felszerelését; ez is a Szeged városi nyomda részévé lett.) E jelentős részvénytársasági nyomda bemutatása nem ennek a kötetnek a feladata. A részvénytársaság igazgatóságának elnökévé Vámay Dezsőt választották. Az 1905-ben Várnay Dezső vezetése alá, majd tulajdonába került nyomda üzletköre a nyomda fennállása idején, tehát 1920-ig bővült. Az állami főgimnázium évkönyvének nyomtatása mellé 1909-től megkapta A Szegedi Magyar Kir. Állami Felsőbb Leányiskola Értesítőjének nyomtatását, 1914-től a Szegedi Kenderfonógyár Részvénytársaság évi üzleti jelentéseinek előállítását, a háború alatt a Szegedi Téglagyár Társulat, majd a korszak végén a szegedi piarista gimnázium évkönyveinek nyomtatását. Dolgozott Csanád vármegyének, továbbá Horgos községnek is. Jelentős előrelépés volt az 1910-ben indult Délmagyarország c. napilap kiadótulajdonának és nyomtatásának megszerzése. A lap 1912. augusztus 13-i számában megjelent előfizetési felhívás szerint a kormánypárt, tehát a Nemzeti Munkapárt támogatója. 1912. augusztus 23-ig a Délmagyarország Hírlap- és Nyomdavállalat, vagyis a Ligeti J. és társai cég nyomdája állította elő. Augusztus 23-tól, a Várnay-nyomda Kárász utcai üzeme nyomtatta. Várnay augusztus 29-től megváltoztatta a lap címbetűjét: kb. 7 cicerós, kontúros kurzív verzális betűkből áll, amelyet rajzról készült kliséről nyomtattak, nem öntödei betűkből állítottak össze. Cikkek, tudósítások címeként, de reklámokban is a nyomda 1912 szeptembertől egyre kiterjedtebben alkalmazta a berlini Emil Gursch betűöntöde által gyártott Rubens nevű groteszk betű különböző fokozatait. (188) Közgyűlési meghivó. A „Szegedi Téglagyár Társulat“ igazgatósága. 188. ábra Emil Gursch öntödéje 12 ponttól 48 pontig, 7 fokozatban kínálta e betűjét. (Lásd: Deutscher Buch und Steindrucker, 1907. június.) Természetesen más betűtípusokból álló címszedéseket is találunk, pl. sok cikk élén a Halbfette Lateinisch betű 12, 16 pontos fokozataiból álló címeket. (189) A Halbfette 256
