Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
9. A régebbi eredetű szegedi nyomdák az 1890-es évektől 1918-ig
eltérés az, hogy a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. által előállított Pulszky-munka mediaeval típusú betűkből szedett, a Szeged története viszont antikvából. A követendő mintától történt eltéréseket nem érdemes részletezni; arra utalunk, hogy az Engelnél készült kiadvány előnyösen különbözik Pulszky művétől, amely elsősorban az eléggé szűk szakmai tábor érdeklődésére számíthatott. A Pallas által használt régies betű, a Mediäval 1G 10 pontos fokozata igen vékony vonalaival fárasztja a szemet, a vonalkontrasztok alig észrevehető volta monotonná teszi a szedésképet. Ezzel szemben az Engel-nyomda által alkalmazott modem Antiqua 84 f jelű betű ritmusa elősegíti a könnyű olvasatot, a szélesebb körű olvasóközönség számára is. (166) E garmond fokozatú szövegbetű a Bauersche Giesserei terméke: 4 ponttól 20 pontig 11 fokozatban gyártotta. A Reizner-könyv lábjegyzeteit a főszöveg betűjének petit fokozatából szedték. XI. A nyilvános élet és az egyesületek. Dolgosabb, kitartóbb és a munkában ügyesebb s leleményesebb nép a szegedinél aligha van. Kiváló előszeretettel foglalkozik a földműveléssel és más földmunkái átokkal. A röszkei, szén tmiliály telki stb. földek művelésénél, hol a paprikatemielésböl jó körülmények közt 166. ábra A főszöveg sorai között 2 pontos, a jegyzetek sorai között 4 pontos tágítást alkalmaztak. Az egyes fejezetek végén csak igen egyszerű, kisméretű rajzos díszeket helyeztek el, ami szintén előnyösen megkülönbözteti a szegedi munkát a nagy méretű záródíszeket használó Pallas-nyomtatványtól. Az Engel-nyomda megfelelt a várostörténeti mű szerződésben előírt ama feltételének, hogy új betűket alkalmazzon. Sem az Antiqua 84 f szövegbetűvel, sem a kötet- és fejezetcímek szedésére használt antikva betűkkel Engel Lajos nyomtatványain korábban nem találkoztunk. A „Szeged története” cím egyezik rajzában és fokozatban is annak az antikvának 28 pontos verzálisával, amelyet két német öntöde is gyártott: az AfSuM 5 ponttól 28 pontig, 11 fokozatban, valamint a Bauersche Giesserei 4 ponttól 108 pontig, 17 fokozatban.38 A szerző nevét e betű 16 pontos, a kötet számát (pl. „Második kötet”, „Harmadik kötet” stb.) 14 pontos fokozatának verzálisából állították össze. Szennycímlapokon a fejezetek főcímét 16 pontos verzáli- sából, a fejezeteken belüli alcímek 12 pontos kurrenséből (167), az ezt tovább tagoló címek (az alcímek alcímei) 10 pontos verzálisából valók. A kötetek eredeti papírmérete 190 X 280 mm. A szedéstükör 26 X 43 és fél ciceró. Különösen a harmadik kötet tűnik ki igen gazdag lábjegyzet-apparátusával. E terjedelmes kötet 542 oldal, amely hat főrészben a város életének, gazdaságának, kultúrájának, egészségügyének stb. történeti fejlődését összegzi fő- és altémakörökbe sorolva a vonatkozó adatokat a legkorábbiaktól 1879-ig. E kötet mondandóját 27 szövegbe nyomott, kisebb részben raszteres-árnyalatos, néhány esetben cinkográfiai, többségben azonban mélymaratású klisével nyomott kép illusztrálja. Az utóbbiak közül egy, a 253. oldalon lévő színházi plakát, a tükörméretnek megfelelő nagyságú, sárga színű alaptó231
