Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)

9. A régebbi eredetű szegedi nyomdák az 1890-es évektől 1918-ig

SZEGED TÖRTÉNETE ÍRTA REIZNER JÁNOS MÁSODIK KÖTET A XVIU SZÁZAD VÉGÉTŐL AZ 1879 ÉVI ÁRVÍZIG 167. ábra nusra nyomott. A kötetben 2 beragasztott melléklet is található. Különösen érdekes a 112-113. oldalak közötti, amely felsővárosi magyar és német polgárőrt illetve felsővárosi lovas polgárőrt ábrázol az 1805. évi felkelés idején. A többszínű litográfia 265 X 190 mm-es. A nyomda litográfiái üzeme készítette Läufer Mór akvarell-festmé- nye alapján. Läufer külföldön tanulta a kőrajzolást és a litográfiái sokszorosítást, ő volt ekkoriban az Engel-nyomda litográfiái üzemvezetője. Nevének kezdőbetűi láthatók a nyomaton. Az eredeti akvarell-festmény és a nyomat is igen jól sikerült. A kötet értékét növeli a sok, zömmel a szöveg közé illesztett, gondos munkával készült táblázat. Finom tipográfiai megoldást mutat az egyletek, intézmények stb. nevének kiemelése: a gar- mond sorokba a kiemelt elnevezést 8 pontos verzálisból szedték (pl. III. köt. 154-155., 212-213., 488^-92., 519-522. old.) A kiemelések tehát kellő súlyt kaptak, mégis har­monikusan illeszkednek a szedésképbe. A legfejlettebb országokban az 1890-es években már igen erőteljes könyv- és betűmegújulási folyamat egyik fontos iránya a modern, szecessziós díszítőelemek és különleges rajzú, a középkori kódexekhez viszonyuló betűk és díszítőelemek széleskörű alkalmazása. A másik jelentős irányzat a díszítések lehetőség szerinti visszaszorítását, a dekoratív elemek elhagyását, a mondanivaló közvetítésében a betű döntő szerepét hang­súlyozta. Ugyanakkor egy-egy könyvben lehetőleg azonos betűtípust alkalmazott. Az egységes tervezésű és kivitelezésű könyv kialakítása az Angliában indult Revival of Printing mindenik jelentős képviselőjének, továbbá más országok egyes tervezőinek is egyik központi gondolata volt. A kiemelkedő betűművészek az 1880-as évektől az 1920-as évekig és azok a betűöntödék, amelyek számára dolgoztak, újjáformálták a ko­rai betűtípusokat. A 19-20. sz. fordulóján egész sereg, a legtöbb esetben reneszánsz gyökerekre visszanyúló betűt alkottak. Néhány példa: Angliában a Vale Fount, Avon Fount, King’s Fount, Doves Type, Amerikában a Montaigne Type, Centaur Type, Merrymount Type, Németországban a Peter Behrens, a Fritz Flelmut Ehmcke, a Walter 232

Next

/
Thumbnails
Contents